A Szinódus megnyitása
Vatikáni Rádió,
2008. 10. 05.
Isten szava az a kőszikla, amelyre életünket építenünk kell. A bankok összeomlása megmutatja a pénz és az emberi biztonság múlandóságát - mondta a pápa a szinódusi ülést megnyitó beszédében.
Csak Isten szava ad az emberi életnek olyan szilárdságot, amilyet semmilyen más környezetben nem találunk: legyen az karrier vagy pénz - ezt mutatja a világméretű pénzügyi válság is. XVI. Benedek pápa többek között erről beszélt a püspöki szinódus résztvevőinek hétfőn délelőtt a Vatikánban. A Szentatya elmélkedésének vezérfonala a 118. zsoltár volt.
Realistának lenni a hívők számára egészen mást jelent, mint amit általában az emberek gondolnak erről a szóról. Annyit tesz, mint létezésünk alapját Isten szavára építeni. Ez az erős bizonyosság a Szentlélektől jön, és ezért olyan szilárd, mint maga az ég. Ezzel szemben van, aki olyan evilági "biztonságok" mellett dönt, amelyek előbb vagy utóbb összeomlásra vannak ítélve, mint az a homokra épült ház, amelyről Jézus a híres hegyi beszédben szólt. A 118. zsoltárra utalva a pápa a Biblia tanításának szilárdságát hangsúlyozta, szembeállítva azt a nemzetközi szinten kialakult válsággal: "Aki homokra építkezik, az csak a látható és tapintható dolgokra épít: a sikerre, a karrierre, a pénzre. Látszólag ezek az igazi valóságok, ám most látjuk a nagy bankok összeomlásakor, hogy ez a pénz eltűnik, semmivé lesz, mint ahogy ezek az igazinak tűnő valóságok is csupán másodrendűek. Aki életét ezekre építi, az anyagra, a sikerre és mindarra, ami látszólagos, az homokra épít".
Az igazi valóság pedig Isten szava, amelyre alapoznunk kell életünket - jelentette ki a Szentatya. Emlékezzünk Jézus szavaira, aki így folytatja a zsoltárt: "Ég és föld elmúlik, de az én igéim nem múlnak el" (Mt 20,35) Az emberi szó szinte semmi, egy lehelet, amely alighogy kiejtettük szánkon, szertefoszlik, semmivé lesz. De az emberi szónak hihetetlen ereje van: ezekből a szavakból születik a történelem. Isten szava pedig ennél is több: mindennek az alapja, az igazi valóság".
Miért olvassák kevesen a Bibliát?
origo.hu,
2008. 10. 05.
A Biblia-olvasás elhanyagolásának okát kutatja a vasárnap
XVI. Benedek pápa által megnyitott tanácskozás, a szinódus. A pápa szerint
Európa elveszíteni látszik keresztény identitását. Az ember azt hiszi, Isten
halott, és sorsát egyedül irányíthatja - ítélte el a pápa a modern kultúra
"káros és romboló" hatásait.
XVI. Benedek pápa megnyitotta a 200 bíboros és püspök
részvételével zajló 2008-as szinódust, amelyen az katolikus egyházfők arra
keresik a választ: miért olvassák világszerte egyre kevesebbet a Bibliát. A megnyitón
a pápa a modern kultúra "néhány káros és romboló hatású
megnyilvánulását" kárhoztatta.
Szerinte a romboló
modern elgondolások közé tartozik, hogy az ember azt hiszi: Isten halott, az
ember a saját végzetének egyedüli kovácsa, aki uralja a teremtést. A pápa arra
keresi a választ, miért növekszik a vallással szembeni közöny, főként
Európában - írja a BBC.
A pápa szeptemberi franciaországi látogatására is
visszautalt, és a francia katolikusokra tett célzást. Homíliájában azt mondta,
egyes államok, amelyek valaha a hit oszlopai és a papság támogatói voltak,
elveszíteni látszanak keresztény identitásukat.
A szinódus a Római Katolikus Egyház tanácsadó testülete,
amelynek tagja három évben egyszer gyűlnek össze. A háromhetes tanács a pápa
által celebrált ünnepélyes misével kezdődött Rómában. A szinódus kezdetét
maratoni bibliaolvasás jelzi: a teljes szentírást felolvassák az olasz állami
televízióban. A hat napos és éjszakás eseményt a teremtés könyvének
felolvasásával maga XVI. Benedek kezdi. Őt követik majd olasz politikusok,
hírességek, sportolók a több száz felolvasó között - írja a BBC.
Mélyítsük el hitünket Szent Pállal!
Általános kihallgatás július 2-án
A Pál apostolnak szentelt évben az általános kihallgatások során a pápa több alkalommal is a Népek Apostolának alakjáról és teológiájáról beszél majd.
A keresztényeknek azon kell fáradozniuk, hogy jobban megértsék Pál tanítását, és így elmélyítsék keresztény létüket – mondta a pápa katekézissorozatának első alkalmával július 2-án, szerdán. A Szentatya szombaton nyitotta meg az apostol születésének 2000. évfordulójára emlékező jubileumi évet, amely 2009. június 29-ig tart.
XVI. Benedek pápa három kultúra embereként ábrázolta Szent Pált. Egyrészt a zsidó kisebbséghez tartozott, jártas volt a görög–hellén gondolatiságban, és római polgár is volt – mindezek jelentős hatással voltak gondolkodására és tetteire is. A Mediterráneumban elterjedt görög nyelv és a római birodalom közlekedési hálózata nagyban segítették az apostol missziós tevékenységét, a különböző filozófiai irányzatok és a pogány kultúra hanyatlása pedig szintén kedvezett az evangelizációnak. Társadalmi és kulturális háttere igen hasonlított a miénkhez – fogalmazott a pápa.
A nyári hőség miatt az audienciára nem a Szent Péter téren, hanem a VI. Pál kihallgatási csarnokban került sor. A Szentatya magyar nyelven köszöntötte a jelenlévő magyar zarándokokat: „Isten hozta a magyar zarándokokat, különösen is a soproni Szent Orsolya Katolikus Gimnázium diákjait. Kívánom nektek és szeretteiteknek, hogy a Szentírás napi olvasása által felismerjétek Isten akaratát és kövessétek Krisztust. Apostoli áldásommal! Dicsértessék a Jézus Krisztus!”
Ez volt a pápa nyári szabadsága előtti utolsó kihallgatás, szerda estétől a Szentatya Castel Gandolfóban tartózkodik, innen utazik majd Sydney-be az Ifjúsági Világtalálkozóra, illetve a dél-tiroli Brixenbe, ahol pihenését tölti majd.
„Péter és Pál apostolok karizmája
egymást kiegészítve építi Isten egyetlen népét”
Június 30.
XVI. Benedek pápa a szentmise végén, a konfesszió oltárnál imádkozta el latin nyelven az Úrangyalát. A Mária ima előtt mondott beszédében utalt rá, hogy szombaton este megnyitotta a Szent Pál-évet, amely 2009. június 29-én ér véget.
A kétezer évvel ezelőtti eseményre emlékező jubileum középpontja Róma, elsősorban a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika, az apostol vértanúságának a helye, de valójában az egész egyházat érinti, kezdve Tarzusztól, Pál szülővárosától, a jelenlegi Törökországig. Zarándoklatok indulnak majd a Szentföldre és Málta szigetére is, ahová az Apostol hajótöröttként érkezett és elvetette az evangéliumi magvakat. A pápa, miután rámutatott a jubileumi év egyetemes távlataira, arra buzdította a keresztényeket, hogy Pál példáját követve hirdessék az evangéliumot. A misszióhoz az egység párosul, amelyet Szent Péter képvisel. Az a kőszikla, amelyre Jézus Krisztus egyházát építette.
A két nagy Apostol karizmája kiegészíti egymást, és közösen építik Isten egyetlen népét. A keresztények csak úgy tudnak hitelesen tanúságot tenni Krisztusról, ha egységben élnek egymással. Az egységre utal a pallium átnyújtásának szertartása is – mondta a pápa, majd ismételten köszöntötte a konstantinápolyi pátriárkát és kíséretét.
Végül Mária oltalmába ajánlotta a Szent Pál-évet, az evangelizálást, az egyház szeretetközösségét, valamint minden keresztény teljes egységét.
Az Úrangyala elimádkozása után a pápa különböző nyelveken köszöntötte a zarándokokat, illetve azokat a metropolita érsekeket, akik most vették át a palliumot.
Vatikáni Rádió / Magyar Kurír
„Az Egyház egysége Pál apostolban”
Nemzetközi tudományos összejövetel Rómában
Szept. 9-14.
Szeptember 9. és 14. között Rómában a Falakon kívüli Szent Pál-apátságban zajlik majd a „Páli kollokvium 2008”.
Nemzetközileg ismert szakemberek, Pál írásainak szakértői tudományos megbeszélésre gyűlnek össze az apátságban, ahol az apostol jubileumi évében „Az Egyház egysége Pál apostolban” című témával foglalkoznak majd.
A kétévente megrendezésre kerülő kollokvium az ökumenizmusért folytatott tevékenység szilárd hagyományába illeszkedik bele: ezt a kulturális elkötelezettséget XVI. Benedek pápa bízta közvetlenül a Szent Pál apátság bencés szerzeteseire. Edmund Power apát kiemelte, hogy a „Páli kollokvium 2008” különleges jelleget ölt a Népek Apostola születésének 2000. évfordulója miatt. „A kollokvium rendkívül jó eszköz arra, hogy csatlakozzunk a Szentatya fáradhatatlan munkájához az ökumenizmus és a vallásközi párbeszéd előmozdítására” – mondta.
A tudományos összejövetel során a tudósok ellátogathatnak Rómában a Pál életéhez fűződő régészeti helyekre, így a Szent Pál-bazilikába is, ahol a közelmúlt régészeti ásatásainak köszönhetően a felszínre került az apostol sírjának egy része, és az ősi bazilika apszisa.
Szeptember 12-én a résztvevők ezévi soros elnökükkel, Jaques Schlosserrel, a strasbourgi katolikus egyetem nyugalmazott teológiatanárával részt vesznek a bazilikában a bencés szerzetesek péntekenként tartandó „ökumenikus vesperásán”, amelyen most az egyik szakértő a találkozó témájával kapcsolatos záró gondolatokat mond majd – írja a Zenit.
Biblia a családban
Békéscsaba, június 21.
Biblia a családban, avagy hogyan szerettessük meg a gyerekekkel a Bibliát címmel tartottak családnapot Békéscsaba–Erzsébethelyen, a Jézus Szíve plébánián és templomban június 21-én szombaton. Az előadó és a foglalkozások vezetője Kiss Ulrich jezsuita volt.
Kiss Ulrich szólt a Szent Ignác módszere szerinti bibliaolvasásáról, és annak fontosságáról. A módszer a lényege, hogy egy-egy részletet többször lassan, alaposan kell elolvasni, beleképzelve magunkat a történetbe, mintha valamelyik szereplője lennénk az elbeszélésnek. Javasolta, hogy minden hónapban egyszer térjünk vissza a kiválasztott szövegrészlethez, és mindig más szemszögből nézzük a leírtakat. Ennek előnye, hogy sosem lesz ugyanolyan a történet, és mindig valamilyen új dolgot fedezhetünk fel.
Az elmondottakat két csoportfoglalkozás során mélyítették el a résztvevők. A családnapot a Zenebarát Felebarátok énekkar rendezte.
Sejben Márta / Magyar Kurír
Családi nap a Biblia éve jegyében
A nevéhez hűen igazi családi légkört biztosított az a családi nap, melyet június 21-én rendeztek a békéscsabai Jézus Szíve-templomban. A békési megyeszékhely Jamina nevű városrészének római katolikus közössége a Biblia évéhez kapcsolódva hívta életre a rendezvényt, mellyel arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan szerettessék meg a szülők gyermekeikkel a Bibliát.
A résztvevők nemcsak gyakorlati tanácsokat kaptak a családi Biblia-tanulmányozáshoz Kiss Ulrich jezsuita atyától, a nap vendégelőadójától, hanem a rendezvényen meg is tapasztalták, hogy miként lehet a Szentírás köré gyűlve valódi közösséget építeni.
Békéscsabai fiatalok néhány éve hozták létre a Zenebarát Felebarátok Közhasznú Alapítványt. A hit mellett a zene szeretete az, ami összekapcsolja a mára mintegy harminc főt tömörítő társaságot. A havi egy alkalommal megtartásra kerülő gitáros szentmiséken túl a város nagyobb ünnepségein és a környező településeken is szolgálnak. A Zenebarát Felebarátok ökumenikus nyitottságát jól szimbolizálja, hogy protestáns felekezetekkel együtt 2007-ben közös adventi programsorozatot szervezetek templomukban, augusztus 20-án pedig a helyi református énekkarral énekelnek együtt.
Földi László, a családi nap szervezője elmondta, hogy a felebarátokkal a közelmúltban egy lelkigyakorlaton vettek részt, ott ismerkedtek meg Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel, megragadó stílusával és szemléletmódjával, és nyomban elhatározták, hogy meghívják magukhoz Békéscsabára. - "A Biblia évében az volt a célunk ezzel a nappal, hogy annak a kilencven embernek, aki ide ellátogatott, segítsünk, hogy miként vegyék kezükbe a Szentírást és azt miként adják tovább gyermekeik kezébe" - tudtuk meg Földi Lászlótól.
A délelőtti kiscsoportos foglalkozások keretében a résztvevők egy-egy bibliai igehelyet dolgoztak fel. Elsősorban nem tudományos módon foglalkoztak az evangéliummal, hanem annak minden egyes szavát a mai korba helyezve keresték annak mondanivalóját. Közben a gyermekek számára vetélkedőket és kézműves foglalkozásokat szerveztek. Délután a templom melletti ligetben a János evangéliumából ismert kánai menyegző történetét játszották el a közösség tagjai. A rögtönzött előadás "színészei" párhuzamot vontak a borrá vált víz és az eucharisztia között. Kiss Ulrich a borcsoda kapcsán rámutatott, hogy Jézus a leghétköznapibb helyzetekben is jelen van, nincs bezárva a templomokba, hogy a keresztény ember felelőssége is az, hogy a nagyvilágban éljen és a hétköznapokban misszionáljon. "Amikor pedig eleget teszünk ennek a parancsnak, felejtsük el a teológia tolvajnyelvét! Azt sokan nem értik. Beszéljünk egyszerűen! Míg például az üdvösség fogalmával nincs mindenki tisztában, addig az élet, feltámadás, szeretet kifejezés minden embernek ott van a szótárában. Használjuk ezért inkább ezeket!" - folytatta.
A szerzetes a Szentírásnak a gyermekekkel történő megismertetéséről elmondta, hogy a családnak együtt kellene olvasnia és az ima fényében értelmeznie az Írást; ha így teszünk, nemcsak passzív hallgató lesz a gyermek, hanem saját meglátásaival gazdagíthatja az együttgondolkodást.
A családi nap végén Kiss Ulrich szentmisét mutatott be. A jézusi szeretet-parancsolatokról tartott szentbeszédében kiemelte, hogy nagyon kevesen olvassák végig a Szentírást, a legtöbben ugyanis feladják az ószövetségi vallási szabályok felsorolásánál. "A törvény és az emberi létünk értelmét is egyszerűen összefoglalta nekünk Jézus: szeretni kell! Ez pedig azt jelenti, hogy ne önmagadat valósítsd meg, ahogyan erre a világban gyakran ösztönöznek, hanem a másik embert szeresd és ezzel csendben megvalósítod magadat is" - tette hozzá a szerzetes a közvetlen, családias stílusban megtartott misén, mely méltó zárása volt a sokak lelki épülésére megtartott napnak.
László Jenő Csaba / Párbeszéd
Szent Pállal a hivatás útján…
Egyházmegyei Ifjúsági Zarándoklat Bodajkra
Szeptember 4.
A Székesfehérvári Egyházmegye fiataljai tavaly Szent Imrével járhatták végig az ő életének fontosabb állomásait az egyházmegyében immár hagyományosan megrendezett őszi Bodajki Ifjúsági Zarándoklaton. Idén a rendezvény sajátos színt kap a Biblia éve és a Szent Pál-év kapcsán. A szervezők 14 és 30 év közötti fiatalokat várnak a zarándoklatra szeptember 26-án és 27-én.
A fiatalok ebben az esztendőben Mórról indulnak Bodajkra. Pénteken, szeptember 26-án a móri Kapucinus templom melletti iskolaépületben találkoznak 17 órakor, majd az esti program keretében szentségimádás és közös éneklés is lesz, illetve fiatalok számolnak be az Egerben júliusban megrendezett Magyar Sydney-ről és a sydney-i Ifjúsági Világtalálkozóról. Szombaton, szeptember 27-én a reggeli és a zsolozsma után 9 órakor indul a gyalogos zarándoklat Bodajkra, a megérkezés délután 1 óra körül várható. Az ünnepi püspöki szentmise 4 órakor kezdődik.
A fiatalok közösségvezetőjüknél, plébánosuknál, illetve az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetnek és kaphatnak bővebb tájékoztatást:
ifiroda@szfvar.katolikus.hu, viragorsi@freemail.hu
Telefon: 30/908-34-31, 30/303-81-21
A Fülöp-szigeteki egyház Biblia olvasására buzdít
Szeptember 6.
A szigetország egyházi vezetői ilyen módon csatlakoztak az októberi püspöki szinódus mottójához: „Isten igéje az Egyház életében és küldetésében”.
Manilában a Bibliaapostolkodás Püspöki Tanácsa (ECBA) és a Fülöp-szigeteki Biblikus Társaság, több egyházmegyével együttműködésben meghirdette ötéves biblianépszerűsítő programját, melynek címe „May They Be One” („Hogy egy legyenek”). Jelmondatuk, amelyet Szent János evangéliumából (17,21) vettek, az egyetemes egyház híveinek egységét fejezi ki.
Az AsiaNews beszámolója szerint a kampány szeptember 30-án, Szent Jeromos ünnepén veszi kezdetét a manilai székesegyházban. A közös imádság után a Fülöp-szigeteki apostoli nuncius, Joseph Adams mutat be szentmisét az ország számos püspökével együtt.
A mottó a következő hónapban Rómában megrendezendő püspöki szinódushoz kapcsolódik, amelynek során arról lesz szó, miképpen van jelen Isten Igéje az életben és az egyház küldetésében. Ezzel a gesztussal kívánták a Fülöp-szigeteki püspökök kifejezni szoros kötődésüket a pápához és az egyetemes egyházhoz, valamint megerősíteni missziós szerepüket, mely minden hívő kötelessége.
A püspöki konferencia célja az ötéves programmal, hogy minden otthonban legyen Szentírás, és a hívek naponta olvassák a Bibliát, illetve törekedjenek a bennefoglalt tanítás megélésére. Rosales bíboros, Manila érseke ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy engedelmeskednünk kell az egyház egységére irányuló krisztusi parancsnak, hiszen az egység elengedhetetlen „egy igazságosabb, az emberek életét jobban tisztelő” világ megszületéséhez.
Van kiút a morális válságból
Konferencia Nyíradonyban
Szeptember 5.
Minden ember képes az objektív valóság megismerésére, ebben rejlik a konszenzus lehetősége. Tudnunk kell viszont, hogy mi a jó és mi a rossz, és tudnunk kell dönteni is. Az isteni kinyilatkoztatás a történelemben szólal meg, a Mindenható a lét forrása és csúcsa, ezért a valódi boldogságot az ő akaratának teljesítése jelenti.
Ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Biblia éve jegyében rendezett Van kiút! című nyíradonyi konferencián. Erdő Péter kifejtette: a katolikus egyház társadalmi tanításából levezethetők az olyan értékek, mint a szolidaritás, a család vagy a természet védelme, de meghatározható a gazdasághoz való keresztényi viszony is. „Vannak értékek, amelyek viszonyítási pontot jelentenek minden ember számára” – hangsúlyozta.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke többek között arról beszélt, hogy újra kell fogalmazni az etika és a politika viszonyát. Mint mondta, a történelmi felekezeteknek feladatuk az is, hogy a morális követelményeket érvényesítsék a közéleti szereplőkkel szemben. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy az ország vezetői relativizálják az igazságot és nem gondolkodnak hosszú távon, mivel a saját hatalmuk megtartása az elsődleges számukra.
II. János Pál pápa szavait idézve Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök elmondta, a reményvesztés korszakát éljük, az emberek félnek a jövőtől, mert nincs meggyőződésük, nincsenek eszményeik, ezért nem vállalnak felelősséget. Az egyház feladata ezért az, hogy visszaadja a reményt. „A Biblia ezt nyújtja az egész világnak, a teljesség felé irányít minden embert” – fogalmazott.
A Barankovics István Alapítvány izraelita műhelye által szervezett konferencián felszólalt még többek között Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, országgyűlési képviselő és Papp Lajos szívsebész professzor. Többen hangsúlyozták, az ország morális válságban van, amelyből az egyházak kivezethetik a nemzetet az örömhír és az örök értékek hirdetésével.
Program
Egyházaink és a civil szféra szerepe a XXI. században
Társadalmi nehézségek és a kivezető út – Fórum
2008. szeptember 4. csütörtök
Városháza - Móricz Zsigmond Művelodési és Információs Ház
Nyíradony, Árpád tér 1-3.
09.30 Regisztráció
10.00 Megnyitó: Nagy Imre szerkesztő, Magyar Televízió
10.05 A fórum résztvevőit köszönti: Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere
és Weisz Péter a Barankovics Izraelita Műhely elnöke
10.20 Nyitó előadás: Dr. Erdő Péter bíboros, prímás Esztergom-Budapesti Érsek
10.30 Dr. Bölcskei Gusztáv Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Magyarországi Református Zsinat Elnöke
10.40 Véghseö Dániel Görög katolikus esperes
10.50 Dr. Bosák Nándor Debrecen- Nyíregyházi megyéspüspök
11.00 Dr. Tempfli József Nagyváradi Római Katolikus megyéspüspök
11.10 Dr. Tőkés László Európai Parlamenti Képviselő, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke
11.20: Dr. Szebik Imre Evangélikus püspök Ökumenikus Tanács elnöke
11.30 Dr. Mészáros Kálmán Baptista Felekezet Országos Elnöke
11.40: Dr. Halmos Sándor Barankovics Iraelita Műhely főtitkára
11.50 Jókai Anna Kossuth díjas író
12.00 Dr. Papp Lajos szívsebész
12.10 Dr. Szöor Anna pszichiáter Október 23. Alapítvány Elnöke
12.20 Dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő-KDNP elnöke
13.00 Ebéd-Állófogadás Helye: Harangi Imre Rendezvénycsarnok
14.30 Fórum az előadókkal A rendezvényen fellépnek: Pitti Katalin operaénekes Mohai Gábor színművész
17:00 Ikonszentelés a Nyíradonyi Görög Katolikus Templomban
17.30 Ökumenikus Istentisztelet a Nyíradonyi Római Katolikus Templomban
Erdő Péter bíboros tagja lett a püspöki szinódusnak
A Színódus témája Isten Igéje
Szeptember 6.
A Szentatya Erdő Péter bíborost kinevezte a szinódus tagjává, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia választott küldötte pedig Udvardy György segédpüspök lett. Az októberi szinódus témája Isten igéje.
A Püspöki Szinódus XII. általános rendes ülése október 5-től 26-ig zajlik majd a Vatikánban. Témája a júniusban bemutatott munkadokumentum alapján „Isten igéje az Egyház életében és küldetésében”.
Az ülés egyik legfontosabb törekvése, hogy emberek jobban megismerjék és megszeressék Isten igéjét. Ezen kívül célul tűzték még ki, hogy rámutassanak az ige és az Eucharisztia egységére. A szinódus ökumenikus jelentősége pedig abban áll, hogy a Bibliával mint a felekezetek közti párbeszéd és a más vallásokkal folytatott dialógus alapvető eszközével is foglalkozik. Tágabb értelemben a Szentírás a nyugati népek kultúrájában egyfajta törvénykönyvet, a közös alapot jelenti a hiteles humanizmus kereséséhez és építéséhez.
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye / Magyar Kurír
Megkérdeztük Jakubinyi György gyulafehérvári érseket
a szegedi biblikus konferenciáról
szeptember 6.
A szeptember 2-án véget ért XX. Nemzetközi Biblikus Konferenciáról Jakubinyi György gyulafehérvári érseket arról kérdezte a Magyar Kurír szerkesztősége, hogyan került kapcsolatba a rendezvénnyel és hogyan értékeli azt?
– Érsek úr a Szegeden megrendezett, már két évtizedes múltra visszatekintő biblikus konferencia társvédnöke, és csaknem a kezdetek óta résztvevője és előadója. Hogyan került kapcsolatba a rendezvénnyel, és hogyan értékeli annak fejlődését és hatását?
– A kommunista korszak végén Szegeden Benyik György professzornak jutott eszébe az, hogy jó volna a magyar hittudományi főiskolák, nagyszemináriumok szentírástanárait megbeszélésre összehívni, ahol a közös programokat és a tevékenységeket is koordinálhatnák. Kezdettől fogva fővédnöke a szegedi konferenciának a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke, előbb Gyulay Endre püspök atya, illetve a mostani megyéspüspök, Kiss-Rigó László. A konferencia rendezője hivatalosan a Szegedi Hittudományi Főiskola, ahol Benyik György professzor vezeti a szentírástudományi tanszéket.
Már az első ülésen is részt vett Gál Ferenc professzor, aki a maga tekintélyével – amelyet a Szentszék fémjelzett azzal, hogy ő az első magyarországi hittudós, akit a nemzetközi pápai katolikus teológus bizottságba is meghívtak – támogatta a kezdeményezést. Ugyanakkor mint bibliafordító dogmatikus, kezdetben arra is törekedett, hogy a szentírástanárokat bevonja az általa elkezdett és a Szent István Társulat által kiadott újszövetségi Szentírást kommentáló sorozat írásába. Én a Máté-evangélium kommentárjait vállaltam ebben a sorozatban.
Amikor a vasfüggöny 1990-ben lehullott, lehetőség nyílt arra, hogy Benyik atya a határon túli magyar hittudományi főiskolák, nagyszemináriumok szentírástanárait is meghívja. Akkor derült ki, hogy ilyen magyar hittudományi főiskola csak egy van, mégpedig Gyulafehérváron, ahol a nagyváradi, szatmári, temesvári és a gyulafehérvári, négy, többségében magyar nyelvű római katolikus egyházmegye papnövendékei tanulnak. Ennek a főiskolának én voltam a szentírástanára 18 éven át. 1990-ben meghívtak, s azóta minden évben részt veszek a konferencián. Amikor 1994-ben gyulafehérvári érsek lettem, Benyik atya felkért, hogy Gyulay püspök úr fővédnöksége mellett vállaljam a társvédnökséget, mint olyan püspök, akinek biblikus licenciátusa van.
Később a konferencia ökumenikussá vált, Benyik atya meghívta a magyarországi protestáns teológusokat is, majd évek múltán nemzetközivé tette a konferenciát: előbb olasz nyelvterületről, volt professzorai köréből hívott előadókat, majd a német nyelvterületről is érkeztek vendégek. Volt olyan konferencia is, amelyen egyszerre 12 német nyelvű külföldi professzor vett részt.
A konferencia tovább bővült, és a II. Vatikáni Zsinat tanítását és dokumentumait követve vallásközivé, vagyis a keresztény és nem keresztény vallások professzorainak párbeszédévé vált. A szegedi biblikus konferencia jelzőit így lehetne tehát bővíteni: nemzetközi, ökumenikus, vallásközi. Nekem a legkedvesebb az a név, ahogyan a kezdetkor hívtuk: a Szegedi Biblikus Konferencia.
Ami a hatását illeti: a harmadik konferenciától kezdve minden ülés tematikus volt, és a konferenciák anyagából eleinte kétévenként, majd az anyagok bővülésével évente megjelent egy kötet és néhány kísérő kiadvány.
Ez a húszévi termés nemzetközi visszhangot is kiváltott, elsősorban német nyelvterületen nagy figyelemmel kísérik, kedvelt konferenciája volt ez Joachim Gnilka újszövetség-professzornak, aki csak betegségére való tekintettel nem tudott már részt venni az utolsó konferenciákon. Vannak azután kiemelkedő ökumenikus szereplők, mint a német evangélikus Jutta Hausmann professzor asszony, aki eljött misszióba Budapestre, megtanult magyarul és a budapesti evangélikus hittudományi egyetemen ad elő.
A biblikus konferenciák nagy gyakorlati haszna volt, és remélem, marad továbbra is, hogy a tudományosság csak egy része ennek a konferenciának, az igazi célja az, hogy a hittudomány alapján megalapozott szentírás-ismeretet a gyakorlati életbe is átvigyük. Ezért kezdettől fogva mindig meghívták a hittanárokat, bibliakörök vezetőit és azokat, akik a katolikus bibliaapostolság kettős célkitűzésén dolgoznak: a szentírás-ismeret és terjesztés, illetve a Szentírás elvitele az emberekhez.
Ami a jövőt illeti, támogatom ennek a húszévi munkának a folytatását itt a főiskolán, a Szeged-Csanádi Egyházmegyében. Ha őszintén megvizsgáljuk a húsz év történetét, a konferencia fokozatos bővülését, akkor belátjuk, hogy ennek a fának tovább kell nőnie, fejlődnie, és tovább kell vinnie Isten igéjének ismeretét.
Neumayer Katalin / Magyar Kurír
Megkérdeztük Benyik György professzort
a szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciáról
szeptember 4.
Augusztus 31-től szeptember 2-ig tartott a szegedi Hittudományi Főiskolán a XX. Nemzetközi Ökumenikus Biblikus Konferencia. A tanácskozás témájáról előadóiról és a jövő terveiről Benyik György professzorral, a főiskola tanszékvezetőjével beszélgetett a Magyar Kurír szerkesztősége.
– Zsoltárok, himnuszok, imádságok – ez volt a szeptember 2-án véget ért biblikus konferencia témája. Miért ezt a témát választották a tanácskozás vezérfonalául?
– Az idén 20. alkalommal megrendezett konferencián annyi más téma után arra gondoltam, hogy a „Biblia szívét”, az imádságokat választom. Ezzel a választással egy előítéletet szeretnék megszüntetni. Ez az előítélet azóta erősödött meg, hogy Magyarország szellemileg is átjárható. Sokan úgy gondolják, hogy a keleti vallások a spiritualitás megtestesítői, a nyugati vallás és annak alapkönyve pedig egy ideológiai vitakönyv. Ez sokszor abból adódik, hogy a bibliai teremtéstörténetet az evolúciós elmélettel ütközetik, vagy a Bibliának a történeti szemléletét a marxista történelemszemlélettel. Az elemzéseknél olyan szövegekhez nyúlnak, amelyek nagyon fontosak, de mégsem a Biblia szívét, a Szentírás imádságait alkotják. Úgy gondoltam, hogy akkor teszem a legjobb szolgálatot az érdeklődőknek és talán Istennek is, ha erre irányítom a figyelmet, mert ezt az imádságfüzért valahogy elfeledtük. A zsidó liturgia – és a katolikus is – nagyon sokat megőrzött ezekből, amelyek a liturgia során hallhatóak is, de ezeket a szövegeket már csak azok hallják, akik rendszeresen részt vesznek a liturgiában. Aki maga kezdi el a Szentírást olvasni, nem is biztos, hogy felfedezi ezeket. Ez az egyik ok, amiért ezt választottam.
A másik ok pedig az, hogy Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése kapcsán fény derült arra, hogy a népi imádságok milyen mély gondolatokat tartalmaznak. Arra viszont még kevéssé derült fény, hogy ezek a népi imádságok milyen áttételesen merítenek a Biblia imádságaiból. Az ókori és középkori ember, aki sokszor nagyon nehéz élethelyzeteket élt meg, megtalálta Isten igéjének azt a rétegét, amellyel saját egyéni, pszichikai konfliktusait, és sokszor társadalmi konfliktusait is kezelni lehetett. Úgy gondolom, hogy erre ráirányítani a figyelmet talán nem is egészen bibliai szaktudományos kérdés, nem pusztán a szaktudósok számára lényeges, hanem a szélesebb nyilvánosság számára is, hiszen az imádság fontos eszköz arra, hogy helyreállítsa az ember megbillent lelki egyensúlyát, illetve közösségi kapcsolatait. Jó lenne, ha minél többen felfedeznék ezt, felfedeznék azokat az imaszövegeket is, amelyek feledésbe merültek, felfedeznék Tóbiás imáját, Eszter imáját; hogy az Újszövetségben nemcsak a Miatyánk van, hanem Jézus búcsúbeszéde és főpapi imája, és a szeretethimnusz. Örültem, hogy miután elküldtem a professzoroknak az elemzésre javasolt szövegek listáját, a legjobb szövegeket választották ki, megvilágították azok keletkezéstörténetét, és sokan utaltak hatástörténetükre is. Az igazán szép hatástörténet számomra az lenne, ha a hallgatók hazatérve megkeresnék ezeket az imákat a Bibliában.
– A konferencia két napján 17 előadás hangzott el, csaknem ugyanannyi felkért hozzászóló volt. Az előadók és a hozzászólók között sok neves külföldi professzort is üdvözölhettünk, a testvéregyházak részéről is. Kiket emelhetnénk ki közülük?
– A határon túlról érkezett magyar előadók közül mindenekelőtt Jakubinyi György gyulafehérvári érseket említsük meg, aki kiváló biblikus teológus, és évek óta figyelemmel kíséri előadóként és társvédnökként a konferenciát; azután Peres Imre evangélikus professzort, aki Szlovákiából, a Felvidékről érkezett és szintén rendszeres előadója a konferenciánknak, vagy Lészai Lehel református professzort Kolozsvárról.
A külföldi előadók közül mindenképen meg kell említeni Jutta Hausmann professzor asszonyt, aki evangélikus teológus, szintén évek óta rendszeres résztvevője, előadója a konferenciánknak, kitűnően beszél magyarul, és 1994 óta az Evangélikus Hittudományi Egyetem ószövetségi tanszékének professzora. Mato Zovkić professzor Szarajevóból érkezett, és a Szentszék muzulmán-keresztény párbeszédért felelős bizottságának szakértője, hiszen katolikusként kisebbségben él: az 500 ezer fős boszniai katolikus közösség 200 ezerre apadt. Ő tehát belülről ismeri azt a helyzetet, hogy mit jelent kisebbségben élni, és úgy párbeszédet folytatni.
Martin Meiser evangélikus professzor Németországból érkezett, ő arról nevezetes, hogy a közelmúltban adta közre a Galata levél-kommentárt, amely az újszövetségi Szentírás patrisztikus kommentársorozatának első kötete, és akit tudományos munkásságáért evangélikus teológusként a Regensburgi Egyetem – Ratzinger bíboros egyeteme – „XVI Benedek pápa” tudományos díjával tüntettek ki. Horvátországból érkezett Mario Cifrak ferences teológus, aki örömmel üdvözölte, hogy a horvát teológusokkal is felvettük a kapcsolatot.
– A mostani biblikus konferencia már a 20. volt a sorban. Hogyan tekint vissza az elmúlt időszakra? Melyek voltak a legemlékezetesebb, legizgalmasabb rendezvények?
– A húsz év alatt körülbelül 230 előadás hangzott el, s körülbelül 80 külföldi előadónk volt, ami elég szép szám. A két évtized terméséből 16 kötet jelent meg. Ezeket – talán kettő kivételével – feltettük a Szegedi Hittudományi Főiskola honlapjára, tehát azok is elolvashatják, akik nem tudják megvásárolni azokat.
A legizgalmasabb időszak az volt, amikor az újonnan érkezett német professzorok egy újfajta vitakultúrát honosítottak meg, amelyre nem a kijelentő, kinyilatkoztató stílus jellemző, hanem a rákérdező, a másikra odafigyelő. Ez a stílus azután itthon is kezdett meghonosodni, a magyar előadók körében. Témáját tekintve az elmúlt évi konferenciánk volt nagyon érdekes, amely a Biblia és a Korán címet viselte. Ezen a konferencián nemcsak az ökumenizmus és a zsidó-keresztény párbeszéd terén léptünk előre. A három nagy ábrahámi vallás, a keresztény, a zsidó és muzulmán vallás teológusai jöttek össze. Nagy érdeklődésnek örvendett a tanácskozás, hiszen a muszlim közösség vallási tanításáról, vagy akár a Koránról nagyon keveset tudnak az emberek. Fordítva is igaz, hogy a muszlimok pedig nagyon keveset tudnak a keresztényekről. Mostanra megszületett a kötet is a Biblia és a Korán címmel.
– Hogyan tovább, mi lesz a következő évi téma?
– A következő évre predesztinálva vagyunk arra, hogy Szent Pál legyen a vizsgálódás középpontjában, hiszen a Szentatya meghirdette a Szent Pál-évet. Engem a nagyon kiterjedt páli irodalomból két réteg érdekel: Szent Pál és a szinoptikus hagyomány kapcsolata, Pál Jézus-képe, s az, hogy Pál mennyire és milyen forrásokból ismerte azt, amit a 12 apostol átélt Jézussal. A másik érdekes téma: Szent Pál és a pogány irodalom, illetve vallás kapcsolata. Pál leveleiben nagyon érdekes szintézist teremt. Egyetlenegy korakeresztény szerző sem használ annyi pogány teológiai kifejezést, mint ő, de ezeknek tartalma már keresztény. Ez missziós szempontból is érdekes kérdés: hogyan lehet azt a kultúrát és annak a fogalmait úgy beemelni a keresztény gondolkodásba és kultúrába, hogy azt a keresztény gondolkodás hassa át, és ne egy pogány gondolkodás szűrődjön be a keresztény kultúrába.
Neumeyer Katalin / Magyar Kurír
Biblia-kiállitás az Árpád-házi Szent Margit-templomban
Augusztus 28.
Augusztus 30-án, szombaton 19 órakor biblia-kiállítás nyílik a budapesti Árpád-házi Szent Margit-templomban (XIII. ker. Lehel tér).
A kiállításon az alábbi témák szerint ismerkedhetnek meg a látogatók a Bibliával: szentírástudomány, nyelvészet, kultúrtörténet, fordítások, könyveszeti bemutató, régészet, művészettörténet. A tárlatot a plébánia közössége tervezte és szervezte meg. A megnyitón közreműködik: Gyarmati Tóth Tamás (orgona), Kocsis Vilmos (blockflőte), Végseő Nóra (hegedű).
A kiállítás október végéig lesz látogatható.
A kiállításon iskolák, bibliakörök, csoportok számára vezetés kérhető.
A Biblia-kiállítás szeptember 20-án a Nyitott Templomok Éjszakáján is megtekinthető lesz.
2008. 09. 30-án Várnai Péter prépost, plébános atya ünnepélyesen megnyitotta a Bp. Lehel téri , Árpád-házi Szent Margit Templomban a Biblia Kiállítást.
A tárlat megtekinthető:
Hétköznap reggel 6:25-8:00, délután 17:00-19:00
Vasárnap reggel 7:00-13:00, délután 17:00-19:00
Bibliakiállítás nyílt Szegeden
szeptember 3.
Juliusz Janusz apostoli nuncius nyitotta meg az „…és látta Isten, hogy jó” című kiállítást szeptember 1-jén a Móra Ferenc Múzeumban. A megnyitón részt vett Johanna Stempinska lengyel nagykövet és Süli János, Szlovákia békéscsabai főkonzulja is.
A XIV–XVIII. században élt európai mesterek bibliai témájú műalkotásaíból és szakrális kincseiből rendezett kiállításon látható többek között a Szeged–Csanádi Egyházmegyei Múzeum néhány ritkasága, XV–XVI. századi itáliai mesterek táblaképei a Csongrád Megyei Múzeumok anyagából.
A tárlat igazi különlegessége a Kelet-Szlovákiai Múzeum (Kassa) gótikus és barokk alkotásaiból álló műkincsegyüttes: szárnyasoltárok, faszobrok, miseruhák. Ezek a hajdani Felső-Magyarországi templomok, kolostorok legszebb, legféltettebb darabjai, amelyeket most először mutatnak be Magyarországon. A Szeged-Csanádi Püspökséggel testvéri kapcsolatban álló lengyelországi, Sandomierzi Egyházmegyéből is értékes alkotások érkeztek a kiállításra.
A Pannonhalmi Főapátság középkori és barokk ötvösművekkel képviselteti magát, és látható két, magántulajdonból kölcsönzött szentírás-különlegesség is: egy 1481-ben nyomtatott biblia, melynek fából faragott betűkkel nyomott iniciáléit kézzel színezték ki, és egy 1617-ből való Kálvin-féle biblia.
A tárlat 2009. február 2-ig látható a Móra Ferenc Múzeumban, keddtől vasárnapig 10–17 óra között.
Bibliakiállítás Szegeden
2008. szeptember 2.
Juliusz Janusz apostoli nuncius nyitotta meg az „…és látta Isten, hogy jó” című kiállítást a szegedi Szent Gellért Fesztivál keretében szeptember 1-jén a Móra Ferenc Múzeumban. A megnyitón részt vett Johanna Stempinska lengyel nagykövet és Süli János, Szlovákia békéscsabai főkonzulja is.
A tárlat hat évszázad bibliai témájú műkincseiből ad válogatást, különlegessége a Kelet-Szlovákiai Múzeum (Kassa) gótikus és barokk alkotásaiból álló műkincs együttese: szárnyas oltárok, faszobrok és miseruhák. A Pannonhalmi Főapátság középkori és barokk ötvösművekkel képviselteti magát a kiállításon, és a Szeged-Csanádi Egyházmegye múzeumából, valamint a püspökséggel testvéri kapcsolatban álló Sandomierzi Egyházmegyéből is érkeztek értékes alkotások.
A Biblia évéhez kapcsolódó tárlaton, mely 2009. február 22-ig várja a látogatókat, két, magántulajdonból kölcsönzött szentírás-különlegesség is látható. Az egyik egy 1481-ben nyomtatott biblia, melynek fából faragott betűkkel nyomott iniciáléit kézzel színezték ki, a másik pedig egy 1617-ből való Kálvin-féle biblia.