A Sínai kódex az interneten
július 24.
A Lipcsei Egyetemi Könyvtár
digitalázálja a világ legrégebbről fennmaradt
kéziratos bibliáját, a Sínai kódexet.
A Márk-evangélium és néhány ószövetségi könyv digitalizált
változata július 24-től már olvasható a www.codex-sinaiticus.net oldalon. A
teljes kézirat várhatóan 2010 júliusában kerül fel a világhálóra
Ulrich Johannes Schneider, a Lipcsei Egyetemi Könyvtár igazgatója
szerint hatalmas áttörést jelent, hogy az emberiség legősibb kulturális
emlékei, amelyeket felbecsülhetetlen értékük miatt eddig szinte senki sem
láthatott, a modern technika segítségével ma már bárki számára elérhetőek,
mégpedig kiváló minőségben.
A Codex Sinaiticus, azaz a Sínai kódex a IV. században
keletkezett Egyiptomban. A görög nyelvű szöveg az Újszövetséget hiánytalanul,
az Ószövetséget részben tartalmazza. A kódex 43 pergamenlapból álló részletét
1859-ben találta meg Constanin von Tischendorf német kutató a Sínai-hegyi Szent
Katalin kolostor égetésre szánt papírjai között. A
felbecsülhetetlen értékű dokumentum részei ma négy helyen találhatóak: a
londoni British Library-ben 347 lapot, a Lipcsei Egyetem könyvtárában 43 lapot,
a Szent Katalin kolostorban 12 lapot és 14 töredéket, a Szentpétervári Nemzeti
Könyvtárban pedig 3 laptöredéket őriznek.
A Sínai kódex az interneten
július 22.
A Lipcsei Egyetemi Könyvtár
bejelentette: a héten közzéteszik az interneten a világ legrégebbről fennmaradt
kéziratos bibliájának első részleteit.
A Márk-evangélium és néhány ószövetségi könyv digitalizált
változata csütörtöktől lesz olvasható a www.codex-sinaiticus.net oldalon. A
teljes kézirat várhatóan 2010 júliusában kerül fel a világhálóra – tudósít az
msnbc.msn.com hírportál.
Ulrich Johannes Schneider, a Lipcsei Egyetemi Könyvtár igazgatója
szerint hatalmas áttörést jelent, hogy az emberiség legősibb kulturális
emlékei, amelyeket felbecsülhetetlen értékük miatt eddig szinte senki sem
láthatott, a modern technika segítségével ma már bárki számára elérhetőek,
mégpedig kiváló minőségben.
A Codex Sinaiticus, azaz a Sínai kódex a IV. században
keletkezett Egyiptomban. A görög nyelvű szöveg az Újszövetséget hiánytalanul,
az Ószövetséget részben tartalmazza. A kódex 43 pergamenlapból álló részletét
1859-ben találta meg Constanin von Tischendorf német kutató a Sínai-hegyi Szent
Katalin kolostor égetésre szánt papírjai között. A
felbecsülhetetlen értékű dokumentum részei ma négy helyen találhatóak: a
londoni British Library-ben 347 lapot, a Lipcsei Egyetem könyvtárában 43 lapot,
a Szent Katalin kolostorban 12 lapot és 14 töredéket, a Szentpétervári Nemzeti
Könyvtárban pedig 3 laptöredéket őriznek.
Digitalizálják a Sínai kódexet
Magyar Kurír, május 15. 11:42
Elkészült a Lipcsei Egyetem
könyvtárában őrzött 43 kódexlap digitalizált változata.
A Codex Sinaiticus, azaz a Sínai kódex a IV. században keletkezett Egyiptomban. A görög nyelvű, csupa nagybetűvel, szóközök nélkül írt szöveg az Újszövetséget hiánytalanul, az Ószövetséget részben tartalmazza.
A kódex egy 43 pergamenlapból álló részletét 1859-ben találták meg a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban. Constanin von Tischendorf német kutató bukkant rá az elégetésre szánt papírok között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum Lipcsébe került. Később egyre több részlet került elő a Codex Sinaiticusból. Ezek ma négy helyen találhatóak: a londoni British Library-ben 347 lapot, a Lipcsei Egyetem könyvtárában 43 lapot, a Szent Katalin kolostorban 12 lapot és 14 töredéket, a Szentpétervári Nemzeti Könyvtárban 3 laptöredéket őriznek.
Az emberiség írásos kulturális örökségéhez tartozó kódexet a négy intézmény virtuálisan összeilleszti, hogy minél többen hozzáférjenek. Most elkészült a Lipcsei Egyetem Könyvtárában őrzött 43 lap digitalizált változata. „Az ősi kéziratok rendkívül sérülékeny dokumentumok, ezért évszázadokon keresztül alig lehetett hozzájuk férni. Olvasni sem könnyű egy ilyen iratot. A digitalizálással viszont mindez megváltozik. A kutatók és az érdeklődők a világ bármely pontján ezentúl néhány egérkattintással, korlátozás nélkül tanulmányozhatják majd a kódexet" – mondta Reinhold Scholl, a lipcsei egyetem ókortörténeti professzora.
A munkát a Microsoft és a német Xplain közös fejlesztésű szkennelési technológiájával végzik. A pergamenlapokat az anyagot kímélő módon digitalizálták és meg is szépítették; még a szamárfüleket és a foltokat is eltüntették. A digitális kódexoldalakat és a szöveg többnyelvű fordítását az x-manuscripts.org honlapon lehet majd tanulmányozni az olvasáshoz szükséges 1,3 megabájtos program letöltése után. A teljes fennmaradt Codex Sinaiticus 2009-ben kerül fel az x-manuscripts.org oldalra, ahol kultúrtörténeti háttéranyagok is segítik majd az olvasókat – írja az index.hu.
Magyar Kurír További híradások >>>