A „SZENTÍRÁS”
ALAPÍTVÁNY
az
1998. X. 15. napján kelt Alapító Okirat módosításával
egységes szerkezetben
A Szent Jeromos Katolikus
Bibliatársulat elnöksége és tagsága a hazai katolikus egyházban a biblikus apostolság
előmozdítására alapítvány létrehozását határozta el:
Az Alapítvány az alapító által az
Alapító Okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására
létrehozott jogi személy.
1. Az Alapítvány neve: „Szentírás” Alapítvány
2. Az Alapítvány székhelye: 1066 Budapest Teréz körút 28.
1.6.
3. Alapító: A Szent Jeromos
Katolikus Bibliatársulat (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 28. I. 6.,
képviselője: dr. Tarjányi Béla ügyvezető elnök)
4. Az Alapítvány célja: közérdekű tevékenységek végzése,
mégpedig: a magyar katolikus hívek körében a bibliaterjesztés és a Szentírás
ismeretének előmozdítása, mindenekelőtt olcsó bibliakiadások megvalósítása és
támogatása, a Biblia terjesztése, eljuttatása a keresztény hívekhez,
családokhoz, intézményekhez, új bibliafordítás támogatása, ökumenikus
bibliafordítás támogatása, biblikus irodalom kiadása és támogatása,
ismeretterjesztő anyagok és segédeszközök előállítása, terjesztése, biblikus
továbbképzések szervezése, támogatása.
4/A. Az Alapítvány tevékenysége: az Alapítvány a
társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, alábbi cél
szerinti közhasznú tevékenységet kívánja folytatni:
- tudományos tevékenység, kutatás
- oktatás, ismeretterjesztés
- kulturális tevékenység
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi
esélyegyenlőségének elősegítése,
- a
magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határainkon túli
magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
4/B. Az Alapítvány a célja
szerinti közhasznú tevékenységeit az
alábbi jogszabályhelyekben megjelölt közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
A nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. tv. 74. § (1) bekezdése szerint az állam gondoskodik a
köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Ehhez kapcsolódóan az Alapítvány –
közhasznú tevékenységként – a magyar katolikus hívek körében a
bibilaterjesztéssel és a Szentírás ismeretének előmozdításával, új biblia
fordítások, illetve olcsó bibliakiadások, ökumenikus bibliafordítás
támogatásával köznevelési feladatokat végez.
A muzeális intézményekről, a nyilvános
könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 73. § (2)
bekezdés szerint a közművelődés feltételeinek biztosítása az állam és a helyi
önkormányzatok feladata. Ehhez kapcsolódóan az Alapítvány – közművelődési tevékenységként - gondoskodik
biblikus irodalom kiadásáról, illetve
támogatásáról, ismeretterjesztő
anyagok és segédeszközök előállításáról, terjesztéséről, biblikus
továbbképzések szervezéséről.
A kulturális örökség védelméről
szóló 2001. évi LXIV. tv. 5. § (1) bekezdés szerint a kulturális örökség
védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési
kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, valamint a
nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és gazdasági szervezetek,
valamint az állampolgárok számára. Ehhez járul hozzá az Alapítvány a kulturális
örökségnek tekinthető Szentírás szövegének és tartalmának minél szélesebb
körben történő megismertetéséhez.
Az Alapítvány gazdasági,
vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban
meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem
veszélyeztetve végezhet.
A gazdálkodás során elért
eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott
közhasznú tevékenységre fordíthatja.
Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete
pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai
tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési
képviselőválasztáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat
képviselő testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának
történő jelöltállítás, valamint polgármester jelölése.
5. Az Alapítvány vagyona
- Induló vagyon az alapító
szervezet (Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat) által ajánlott 50 000,-Ft
(ötvenezer forint), amelyet a bírósági nyilvántartásba vételt követő 30 napon
belül az Alapítvány megnyitandó bankszámlájára átutal.
- Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi és külföldi
természetes és jogi személy csatlakozhat pénzbeni vagy – a kuratórium
egyetértésével – természetbeni hozzájárulással. Devizában történő esetleges
befizetésekre az Alapítvány külön devizaszámlát nyit.
- Az Alapítvány a devizában érkezett befizetésekkel a
mindenkori devizaszabályoknak megfelelően jogosult gazdálkodni.
- Az Alapítvány céljaira nemcsak a vagyon hozadéka
(kamata, befektetések, vállalkozások jövedelme), hanem a vagyon is
felhasználható, kivéve a mindenkori vagyon 15%-át.
5/A. A vagyon kezelésének és a vagyonfelhasználásnak a
módja, és a közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok:
Az Alapítvány vagyonát céljának
megfelelően, az Alapító Okiratban meghatározott módon kell kezelni és
felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott
vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Az Alapítvány vagyona
terhére az Alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a
személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az Alapító Okirat vagy – az
Alapító Okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv
kedvezményezettként megjelöl.
Az Alapítvány az
alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység
végzésére jogosult. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel,
azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre kell
fordítania.
A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest,
valamint e személyek közeli
hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető
szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Bármely cél szerinti juttatását – létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Gazdasági, vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez
közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
Befektetési tevékenység végzése esetén befektetési
szabályzatot kell készíteni, amelyet a kuratórium – ha ilyet hoznak – a
felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
Az Alapítvány köteles a beszámoló jóváhagyásával
egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos
módon kell jóváhagyni, letétbe helyezni, és közzé tenni. Az Alapítvány
beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját
költségére másolatot készíthet.
Az Alapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve
a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait
elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az Alapítvány bevételei:
a.) az Alapítótól, a csatlakozótól, az államháztartás
alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési
költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány.
b.) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz
közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c.) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából
származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
d.) az Alapítvány eszközeinek befektetéséből származó
bevétel,
e.) egyéb, más, jogszabályban meghatározott bevétel,
f.) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
Az Alapítvány költségei
a.) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen
költségek (ráfordítások, kiadások)
b.) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült
közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
c.) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell
megosztani.
Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó
könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
6. Az Alapítvány ügyvezető szerve
a határozatlan időre létrehozott 4 tagú kuratórium, melynek
elnökét és tagjait az alapító jelöli ki.
A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító (vagy az alapítói jogok gyakorlója) hívhatja vissza. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az Alapítvány kedvezményezettje
és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító és
közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.
Megszűnik a kuratóriumi
megbízatás: az alaptó (alapítói jogok gyakorlója) által történő visszahívással,
lemondással, a kuratóriumi tag halálával, cselekvőképességének a tevékenysége
ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a vezető tisztségviselővel
szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető
tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik
vezető tisztségviselőjéhez, vagy az alapítói jogok gyakorlójához6 intézett nyilatkozattal
bármikor lemondhat.
A kuratórium tagjai:
Elnök: Opalény Izabella 1067 Budapest, Podmaniczky u. 31.
Tagok:
Opálény Izabella 1067 Budapest Podmaniczky u. 31.
Gelley Anna 1126 Budapest Böszörményi út 35/B.
Horvay Mária 1086 Budapest Szeszgyár u. 12.
Tarjányi Béla 1068 Budapest Felsőerdősor u. 3.
Az Alapítványt a kuratórium
elnöke képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén, ennek idejére a képviseleti
jogot az alapító által meghatározott Horvay Mária kurátor gyakorolja. A
bankszámla feletti rendelkezési jog a kuratórium mindenkori elnökét illeti meg.
A kuratórium szükség szerint, de
évente legalább egyszer ülésezik.
A kuratórium ülését az elnök
meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia
kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének
megjelölését, az ülés napirendjét olyan részletességgel, hogy a szavazásra
jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Ha a kuratórium ülését nem
szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen
valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés
megtartásához. A kuratórium ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő
kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen
van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag
hozzájárul.
A kuratórium határozatképességéhez valamennyi kuratóriumi
tag jelenléte szükséges. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott
határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen
kívül kell hagyni. A tagok a határozatukat a határozatképesség megállapításánál
figyelembe vett szavazatok egyhangú, nyílt szavazással hozzák meg.
A kuratórium ülései nyilvánosak. Bármely kuratóriumi tag kezdeményezésére a kuratórium zárt ülés tartását rendelheti el, amennyiben ezt az adatvédelmi törvény előírásai, illetve személyiségi jogsérelem indokolja.
6/A. Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok és összeférhetetlenségi rendelkezések:
A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem
lehet az Alapítvány vezető tisztségviselője (kuratóriumának, illetve
létrehozása esetén a felügyelő bizottságának tagja) az a személy, aki korábban
olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, annak megszűntét
megelőző két évben legalább egy évig:
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az adó - és
vámhatóságnál nyilvántartott adó – és vámtartozását nem egyenlítette ki.
b) amellyel szemben az állami adó – és vámhatóság
jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó – és vámhatóság
üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot
szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó – és vámhatóság az
adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a
személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat napján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt.
c.) nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti
juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatás.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, aki:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól
mentesít, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, vagy a jogi
személy terhére másfajta előnyben részesít. Nem minősül előnynek az Alapítvány
cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető
nem pénzbeli szolgáltatás.
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki
a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi
befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
f) vagy egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
7. A vezető tisztségviselő,
illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet
előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.
8. Beszámolási szabályok:
A civil szervezet a működéséről,
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását
követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint
mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót
készíteni. A civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. A
beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves
összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági – vállalkozási
tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja
határozza meg.
A civil szervezet beszámolója
tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített
mérleget)
b) az eredménykimutatást
(eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a
kiegészítő mellékletet.
A kuratóriumnak az éves beszámolót,
és a közhasznúsági mellékletet jóváhagyásra az elnök terjeszti elő. Erről a
kuratórium egyhangú, nyílt szavazással határoz.
Az éves beszámolóval egyidejűleg készített közhasznúsági melléklet egy - egy példányát az Alapítvány székhelyén és az Országos Bírósági Hivatalnál is letétbe kell helyezni. Egyebekben az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elkészítésének módjára, letétbe helyezésére és közzétételére a számviteli törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil tv.) 30. § (1) - (4) bekezdései, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi CLXXXI. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
9. A kuratórium üléseiről
jegyzőkönyv készül. A kuratórium annak érdekében, hogy a döntések tartalma,
időpontja, hatálya a határozatok végrehajtásáért felelős személy, a döntést
támogatók és ellenzők aránya (ha lehetséges, személye) könnyen megállapítható
és visszakereshető legyen, a kuratórium döntéseit tartalmazó jegyzőkönyv
egy-egy példányát – mint nyilvántartást - összegyűjtve lefűzi és a határozatok
szövegét tartalmazó Határozatok
Könyvében elhelyezi.
A kuratórium döntéseit az érintettekkel írásban, ajánlott
küldemény formájában közli. Nagyobb kört érintő vagy előre meg nem határozható
személyeket érintő döntéseit, beszámolóit az Alapítvány a székhelyén
elhelyezett hirdetményein, valamint a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat
„Jeromos Füzetek” című biblikus folyóiratában teszi közzé. Az Alapítvány
működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – előzetes egyeztetés alapján –
bárki betekinthet.
Az Alapítvány által nyújtott szolgáltatások megszorítás
nélkül bármely érdeklődő rendelkezésére állnak. A szolgáltatások
igénybevételének, illetve a szervezet működésének a módjáról, a beszámolói közlésekről,
valamint a kuratórium döntéseiről a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán
történő kifüggesztéssel, illetve a „Jeromos Füzetek” folyóirat hasábjain ad
tájékoztatást a nyilvánosság számára.
10. Az alapítvány megszűnésére a
Ptk. 3:39 § - 3:48 § - ai, illetve a 3:402 – 3:403 § -ai irányadóak. A jelen
alapító okiratban nem szabályozott egyéb
kérdésekben az Alaptörvény, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a
civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXXI. tv. rendelkezéseit, valamint az
alapítványok gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
11. Nyilatkozom, hogy amennyiben
az Alapítvány éves bevétele az 50 000 000,-Ft-ot (azaz ötvenmillió Forintot) meghaladja, gondoskodok felügyelő
szerv létrehozásáról, és ennek megfelelően módosítom az Alapító Okiratot a Civil törvény szabályai szerint.
Budapest, 2014. május 15.
A Szent Jeromos Katolikus Bibiliatársulat,
alapító
képviseletében: Dr.
Tarjányi Béla