A „SZENTÍRÁS” ALAPÍTVÁNY

ALAPÍTÓ OKIRATA

az 1998. X. 15. napján kelt Alapító Okirat módosításával
egységes szerkezetben

 

 

A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat elnöksége és tagsága a hazai katolikus egyházban a biblikus apostolság előmozdítására alapítvány létrehozását határozta el:

Az Alapítvány az alapító által az Alapító Okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.

 

1. Az Alapítvány neve: „Szentírás” Alapítvány

 

2. Az Alapítvány székhelye: 1066 Budapest Teréz körút 28. 1.6.

 

3. Alapító: A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 28. I. 6., képviselője: dr. Tarjányi Béla ügyvezető elnök)

 

4. Az Alapítvány célja: közérdekű tevékenységek végzése, mégpedig: a magyar katolikus hívek körében a bibliaterjesztés és a Szentírás ismeretének előmozdítása, mindenekelőtt olcsó bibliakiadások megvalósítása és támogatása, a Biblia terjesztése, eljuttatása a keresztény hívekhez, családokhoz, intézményekhez, új bibliafordítás támogatása, ökumenikus bibliafordítás támogatása, biblikus irodalom kiadása és támogatása, ismeretterjesztő anyagok és segédeszközök előállítása, terjesztése, biblikus továbbképzések szervezése, támogatása.

 

4/A. Az Alapítvány tevékenysége: az Alapítvány a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységet kívánja folytatni:

- tudományos tevékenység, kutatás

- oktatás, ismeretterjesztés

- kulturális tevékenység

- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határainkon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

 

4/B. Az Alapítvány a célja szerinti közhasznú tevékenységeit  az alábbi jogszabályhelyekben megjelölt közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 74. § (1) bekezdése szerint az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Ehhez kapcsolódóan az Alapítvány – közhasznú tevékenységként – a magyar katolikus hívek körében a bibilaterjesztéssel és a Szentírás ismeretének előmozdításával, új biblia fordítások, illetve olcsó bibliakiadások, ökumenikus bibliafordítás támogatásával köznevelési feladatokat végez.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 73. § (2) bekezdés szerint a közművelődés feltételeinek biztosítása az állam és a helyi önkormányzatok feladata. Ehhez kapcsolódóan az Alapítvány –  közművelődési tevékenységként - gondoskodik biblikus irodalom kiadásáról, illetve

támogatásáról, ismeretterjesztő anyagok és segédeszközök előállításáról, terjesztéséről, biblikus továbbképzések szervezéséről.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5. § (1) bekezdés szerint a kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, valamint a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára. Ehhez járul hozzá az Alapítvány a kulturális örökségnek tekinthető Szentírás szövegének és tartalmának minél szélesebb körben történő megismertetéséhez.

Az Alapítvány gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

A gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú  tevékenységre fordíthatja.

Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselőválasztáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelöltállítás, valamint polgármester jelölése.

 

5. Az Alapítvány vagyona

- Induló vagyon az alapító szervezet (Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat) által ajánlott 50 000,-Ft (ötvenezer forint), amelyet a bírósági nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül az Alapítvány megnyitandó bankszámlájára átutal.

- Az Alapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat pénzbeni vagy – a kuratórium egyetértésével – természetbeni hozzájárulással. Devizában történő esetleges befizetésekre az Alapítvány külön devizaszámlát nyit.

- Az Alapítvány a devizában érkezett befizetésekkel a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően jogosult gazdálkodni.

- Az Alapítvány céljaira nemcsak a vagyon hozadéka (kamata, befektetések, vállalkozások jövedelme), hanem a vagyon is felhasználható, kivéve a mindenkori vagyon 15%-át.

 

5/A. A vagyon kezelésének és a vagyonfelhasználásnak a módja, és a közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok:

Az Alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az Alapító Okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni. Az alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Az Alapítvány vagyona terhére az Alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az Alapító Okirat vagy – az Alapító Okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.

 Az Alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítania.

A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli  hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Bármely cél szerinti juttatását – létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Gazdasági, vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Befektetési tevékenység végzése esetén befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a kuratórium – ha ilyet hoznak – a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.

Az Alapítvány köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon kell jóváhagyni, letétbe helyezni, és közzé tenni. Az Alapítvány beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Alapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

Az Alapítvány bevételei:

a.) az Alapítótól, a csatlakozótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány.

b.) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

c.) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

d.) az Alapítvány eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

e.) egyéb, más, jogszabályban meghatározott bevétel,

f.) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

 

Az Alapítvány költségei

a.) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

b.) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

c.) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

6. Az Alapítvány ügyvezető szerve a határozatlan időre létrehozott  4 tagú kuratórium, melynek elnökét és tagjait az alapító jelöli ki.

A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító (vagy az alapítói jogok gyakorlója) hívhatja vissza. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

Megszűnik a kuratóriumi megbízatás: az alaptó (alapítói jogok gyakorlója) által történő visszahívással, lemondással, a kuratóriumi tag halálával, cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez, vagy az alapítói jogok gyakorlójához6 intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

A kuratórium tagjai:

Elnök: Opalény Izabella 1067 Budapest, Podmaniczky u. 31.

Tagok:

Opálény Izabella 1067 Budapest Podmaniczky u. 31.

Gelley Anna 1126 Budapest Böszörményi út 35/B.

Horvay Mária 1086 Budapest Szeszgyár u. 12.

Tarjányi Béla 1068 Budapest Felsőerdősor u. 3.

 

Az Alapítványt a kuratórium elnöke képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén, ennek idejére a képviseleti jogot az alapító által meghatározott Horvay Mária kurátor gyakorolja. A bankszámla feletti rendelkezési jog a kuratórium mindenkori elnökét illeti meg.

A kuratórium szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.

A kuratórium ülését az elnök meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a kuratórium ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A kuratórium ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A kuratórium határozatképességéhez valamennyi kuratóriumi tag jelenléte szükséges. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A tagok a határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyhangú, nyílt szavazással hozzák meg.

A kuratórium ülései nyilvánosak. Bármely kuratóriumi tag kezdeményezésére a kuratórium zárt ülés tartását rendelheti el, amennyiben ezt az adatvédelmi törvény előírásai, illetve személyiségi jogsérelem indokolja.

 

6/A. Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok és összeférhetetlenségi rendelkezések:

A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet az Alapítvány vezető tisztségviselője (kuratóriumának, illetve létrehozása esetén a felügyelő bizottságának tagja) az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig:

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az adó - és vámhatóságnál nyilvántartott adó – és vámtartozását nem egyenlítette ki.

b) amellyel szemben az állami adó – és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó – és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó – és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat napján

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül

b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

c.) nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, aki:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

f) vagy egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

7. A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

8.  Beszámolási szabályok:

A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági – vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

A civil szervezet beszámolója tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget)

b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),

c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

A kuratóriumnak az éves beszámolót, és a közhasznúsági mellékletet jóváhagyásra az elnök terjeszti elő. Erről a kuratórium egyhangú, nyílt szavazással határoz.

Az éves beszámolóval egyidejűleg készített közhasznúsági melléklet egy - egy példányát az Alapítvány székhelyén és az Országos Bírósági Hivatalnál is letétbe kell helyezni. Egyebekben az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elkészítésének módjára, letétbe helyezésére és közzétételére a számviteli törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil tv.) 30. § (1) - (4) bekezdései, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi CLXXXI. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

 

9. A kuratórium üléseiről jegyzőkönyv készül. A kuratórium annak érdekében, hogy a döntések tartalma, időpontja, hatálya a határozatok végrehajtásáért felelős személy, a döntést támogatók és ellenzők aránya (ha lehetséges, személye) könnyen megállapítható és visszakereshető legyen, a kuratórium döntéseit tartalmazó jegyzőkönyv egy-egy példányát – mint nyilvántartást - összegyűjtve lefűzi és a határozatok szövegét tartalmazó  Határozatok Könyvében elhelyezi.

A kuratórium döntéseit az érintettekkel írásban, ajánlott küldemény formájában közli. Nagyobb kört érintő vagy előre meg nem határozható személyeket érintő döntéseit, beszámolóit az Alapítvány a székhelyén elhelyezett hirdetményein, valamint a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat „Jeromos Füzetek” című biblikus folyóiratában teszi közzé. Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – előzetes egyeztetés alapján – bárki betekinthet.

Az Alapítvány által nyújtott szolgáltatások megszorítás nélkül bármely érdeklődő rendelkezésére állnak. A szolgáltatások igénybevételének, illetve a szervezet működésének a módjáról, a beszámolói közlésekről, valamint a kuratórium döntéseiről a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, illetve a „Jeromos Füzetek” folyóirat hasábjain ad tájékoztatást a nyilvánosság számára.

 

10. Az alapítvány megszűnésére a Ptk. 3:39 § - 3:48 § - ai, illetve a 3:402 – 3:403 § -ai irányadóak. A jelen alapító okiratban nem szabályozott egyéb  kérdésekben az Alaptörvény, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXXI. tv. rendelkezéseit, valamint az alapítványok gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

 

11. Nyilatkozom, hogy amennyiben az Alapítvány éves bevétele az 50 000 000,-Ft-ot  (azaz ötvenmillió Forintot) meghaladja, gondoskodok felügyelő szerv létrehozásáról, és ennek megfelelően módosítom az Alapító Okiratot  a Civil törvény szabályai szerint.

 

Budapest, 2014. május 15.

 

A  Szent Jeromos Katolikus Bibiliatársulat, alapító

képviseletében: Dr. Tarjányi Béla