Isten Szava – világosság a világtalanoknak

Bibliakiállítás: Szentírás a vakok és gyengénlátók számára

A Biblia éve alkalmából a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvoda és Általános Iskola kiállítást szervezett A Könyvek Könyve Pontokban címmel. A kiállítás megnyitására október 15-én 15 órakor került sor a budapesti Batthyány téri Szent Anna-templomban.

Egyedülálló élményben volt része mindazoknak, akik elfogadták a kiállítás szervezőinek meghívását, és részt vettek a megnyitó ünnepségen. Egy igazán meleg, bensőséges, szívet derítő együttlét volt ez a megnyitó a Batthyány-téri Szent Anna templomban, amelyet ezen a hétköznap délutánon megtöltött a vendégek, érdeklődők sokasága.

A bevezető szavakat Jánosa Domonkos plébános atya mondta. Kiemelte, hogy vak és látássérült testvéreink számára milyen nagy ajándék, hogy nem csak mások felolvasása által találkozhatnak a Szentírás szövegével, hanem maguk is olvashatják, tanulmányozhatják a Bibliát, mert általuk is olvasható formában rendelkezésükre áll a Istennek írásba foglalt Igéje, és egyre több olyan szöveg, amely a Biblia megértésében, életre váltásában segíti őket. Így azok az üzenetek, azok a képek, amelyek a Bibliában benne vannak, a látássérültek számára is tapinthatóvá, olvashatóvá válnak. Ez az ünnepség és kiállítás azt szeretné bemutatni, hogy hogyan is kezdődött ez a munka, és hogyan született meg a Vakok Bibliája, és az a hatalmas könyvtár, amely ma a plébánián a látássérültek rendelkezésére áll.

A plébános atya bevezető szavai után Maczkó Mária énekművész előadásában két csodálatosan szép ének hangzott el: Kaló Zoltán gyüjtéséből a moldvai csángó magyarok Miatyánkja, valamint Csanád Béla papköltő Hálahimnusza (meghallgatás).

Ezt követően Torják Attiláné, gyógypedagógiai tanár előadása következett "A domború írásmód kialakulása, a Braille-írásmód olvasásának-tanításának helyzete" címmel. Torjákné 1990 óta tanítja a Braille-írást. Ismertette azt a hosszadalmas és körülményes folyamatot, melynek során a vakok számára olvasható írásmód kialakult. A 18. század második felétől számos kisérlet, kutatás, próbálkozás történt ebben az irányban. Párizsban például egy ottani tisztviselő kezdeményezésére, a Société Philanthropique támogatásával elkezdődött 12 tanuló oktatása. Kezdetben domború nagybetűket alkalmaztak, amelyeket a vakok tapintással meg tudtak különböztetni egymással. Több ilyen tankönyv is készült, azonban sajnos, ezek egyike sem maradt meg. Később Berlinben és Szentpéterváron is születtek hasonló intézmények. Az idők folyamán kétféle megoldást alkalmaztak: a kidomborodó vonalakkal vagy a tapintható pontokkal jelölt betűket. Végül általánossá vált az ún. Braille-írás, amely megalkotójáról, egy bécsi intézet vezetőjéről kapta a nevét. Ez pontokat alkalmaz, és viszonylag egyszerűen kezelhető írószerkezetek, szedőszerkrények is készülnek hozzá. A későbbiekben ez vált általánosan elterjedtté.

A domború írásmód kialakulásának és oktatásának ismertetése után Fehér Anna nővér tartotta meg előadását ”A látássérültek részére készült bibliakiadások„ címmel. Az alábbiakban rövidítve közöljük az érdekes előadást:

– Frommer Lajos fegyvergyáros készítette az első Braille-nyomtatógépet Magyarországon. Három kicsi fémdarabból kellett összeállítani a hatpont-rendszernek megfelelő egyetlen betűt, egy kis ablakba helyezni. Ezt a kis ablakot egy egész A/4-es oldalon keresztül ki kellett rakni – ez volt a szedés technikája –, ezekre a kiemelkedő pontokra helyezték rá a papírlapot, és nagy súllyal rányomták, hogy sokszorosítani tudják az A/4-es oldalakat. Az első nyomtatással készült Bibliát Frommer Rudolfné gépén 1917-ben készítették el. Iskolánk könyvtárában van egy ilyen könyv, és a kiállításon is látható. Ezt a gépet 40.000 koronáért Matolcsy Miklósné megvásárolta, és 1925-ben kezdte nyomtatni a református Bibliát. Igen sok könyv került így a sorstársak kezébe, nem kis áldozatok árán: Matolcsy Miklósné újjai is megsérültek a nagy súly nyomása miatt. Ő és férje igen nagy anyagi áldozatot is hozott a Braille-írású Biblia kiadására. (…) Később a vakokat gyámolító egyesületben folytatódott ez a munka, ahol már mángorlóval nyomtatták át ezeken a vasszögeken a lapokat, így domborodtak ki a betűk, így készült a vakok Bibliája, első példánya 1939-ben. Ezen nyomtatási technológia az igazi sokszorosítás lehetőségét nem biztosította. Nem volt mindenkinek saját Bibliája, a könyveket cserélgették egymás között, vagy Matolcsy Miklósnétól kölcsönözték. Elterjedt egy olyan kedves szokás, hogy Braille-írással leírták a Szentírás egy-egy részletét, és ezzel ajándékozták meg egymást. Könyv címlapján szerepelt az ajándékozó vagy a megajándékozott neve. Ez a megoldás a háború utáni években ébren tartotta a látássérültekben a hit fényét. A kiállításon egy 1968-ban és 1973-ban másolt Biblia-részlet látható.

– Az idősebb látássérültek körében, és a fiatalok között is, egyre jobban erősödött a Biblia birtoklásának igénye. Solt János és Nagy Csaba voltak, akik intenzívebben szorgalmazták a vakok Bibliához juttatásának gondolatát. Felvették a kapcsolatot Dr. Lékai László bíboros atyával, aki megkereste a lehetőséget a Braille-írású Biblia nyomtatására. (…) Az akkori politikai helyzetben a Vakok Szövetségének vezetősége és felettes szervei nem járultak hozzá, hogy Magyarországon Bibliát nyomtassanak. Az idősebb látássérülteknek azonban kapcsolatuk volt nyugati egyházi szervezetekkel, akik segítséget ígértek a magyar nyelvű Biblia nyomtatásához. Dr. Lékai László bíboros atya megszerezte az engedélyt az államtól 500 pontírásos Biblia behozatalához az engedélyt. A Wiener Kirchenapostolat, a bécsi Actio Catholica, az Europäischer Hilfsfonds biztosították a kiadás anyagi feltételeit. Az 1970-es évek végén egy kötet – lemezírás és korrektúra nélkül – 25 német márkába került. Paderbornban működik a német nyelvterület katolikusainak pontnyomdája. Amikor a magyar nyelvű Biblia készült, Schwester Mediatrix és Terézia voltak a nyomda munkatársai. Ebben a nyomdában készült el először a Lukács evangélium, azután a Római levél 1979 nyarán. Dr. Lékai László bíboros atya az evangéliumot és a Római levelet még ez év karácsonyán átadta a hallássérülteknek. Majd folyamatosan készültek a szentírás többi könyvei is, az evangéliumok, az Apostolok cselekedetei, a katolikus levelek, a Galata levél, és az 1-2. Korintusi levél. (…)

– 31 évvel ezelőtt, amikor elkezdődött itt a látássérültek gondozása, Mócsai Gábor plébános atya idejében szoros kapcsolatba kerültünk kelet- és nyugatnémet testvérszervezetekkel. Tőlük kaptunk egy nagy érétékű kazetta-sokszorosítót. Az Egyház akkor nem üzemeltethetett sokszorosítót, nem volt stúdiója sem. Az Egyészségügyi Minisztérium és dr. Lékai László bíboros úr közötti megállapodás értelmében a Vakok Szövetsége használhatta a sokszorosítót, és a Biblia felovasására stúdiót biztosítottak. 1989-ben Sinkovits Imre a János-evangélium felolvasásával indította el a Hangos Bibliát, és járult hozzzá ahhoz, hogy azon látássérültek, akik idős koruk miatt nem tudták megtanulni a Braille-írást, ők is hozzájussanak az Isten Szavához. Ezt követte a gyengénlátók számára nyomtatott nagybetűs Biblia kiadása, először református testvéreink körében, majd Bognár Lajos atya anyagi és erkölcsi támogatásával, a kiadás, a kötés megszervezésével a Lukács evangéliuma.

A technika fejlődésével, annak pozitív kihasználásval sorra születtek újabb kiadások, kazetták, mp3, és a monitorprogramok segítségével ma már számítógépen is hozzáférnek a látássérült testvérek a Szentíráshoz. A szövetség stúdiójában is felolvasásra került a teljes Szentírás. Diós István atya is rendelkezésünkre bocsátotta CD, kazettán és mp3 formátumban saját felolvasásában a teljes Szentírást. Már a Paderborni nyomdában sem lemezíró gépek működnek, és nem a préselő nyomtatja a Braille-könyveket, hanem számítógépes megoldással, Braille-szövegszerkesztő programmal, mint hazánkban is megtekinthető ez Kardos Viktória munkája nyomán.

– Amint hallottuk, nem kis áldozat árán jutottak hallássérült testvéreink a Könyvek Könyvéhez. Hála és köszönet mindazoknak, akik valamilyen módon közreműködtek abban, hogy e téren az esélyegyenlőség megvalósuljon. Amit tettek, szeretetből tették, bennük, a látássérültekben, Isten szeretetét adták tovább. (Az előadás meghallgatása,)

A bensőséges megnyitó ünnepség záróaktusaként a Gyermekotthon kis kórusa Szokolai Sándor: Dicsérjed Istened c. kórusművét adta elő.

Végül a megjelentek megtekintették a kiállítást, ahol a vakok és gyengénlátók számára készült Bibliák láthatók, emelett számos egyéb kiadvány az intézet gazdag könyvátárából, valamint a Braille-írás készítésének kézi eszközei és számítógépes programjai.

Isten áldása kísérje mindazok munkáját és életét, akik hátrányos helyzetű testéreink számára Isten Szavának olvasását, megismerését lehetővé teszik!

A kiállítás megtekinthető munkanapokon 16.00-18.00h

Csoportos látogatás esetén a 1/395-8323-as telefonon előre megbeszélt időben.

Tarjányi Béla