Vörös Győző szerint a
könyv célja, hogy bemutassa a magyar egyiptológusok négy nemzedékét, kilenc
régészeti misszióját, s 12 egyiptomi templomfeltárást, mivel "a sors úgy hozta, hogy a kutatások elsősorban
műemlékekhez, azokon belül is a templomépítészet ókori emlékeihez
kötődtek". Mint hangsúlyozta,
nagyon kevés ország büszkélkedhet olyan műhellyel az ókori keletkutatás
terén, s olyan, több nemzedék által felhalmozott tudással, mint
Magyarország.
Back Fülöp, a párizsi
székhelyű Orosdi-Back Világkereskedelmi Vállalat társtulajdonosa, "mai
fogalmak szerint multimilliárdos", 1907-ben határozta el, hogy saját
költségén ásatásokba kezd, s a leletekkel megajándékozza "szeretett szülővárosát, Budapestet". "Az
ásatások igen sikeresnek bizonyultak. Nemcsak óbirodalmi sírokat tártak
fel, de egy templomot is felfedeztek, I. Ptolemaiosz Szótér fáraó
templomát, csodálatosan szép hieroglifikus feliratokkal és
domborművekkel" -
mondta Vörös Győző, hozzátéve, hogy a fehér mészkőből faragott templomfal
kövei ma a Szépművészeti Múzeum büszkeségei.
A sikerek fényében
Back Fülöp újabb koncessziós területet kapott, ahol egy, az i.e. III.-II.
századi érintetlen ptolemaida-temetőre, 72 festett fakoporsóra, köztük
aranyozott antropoid szarkofágra és óriási mennyiségű leletre bukkantak. A
korabeli szokások szerint a régészek elkérhették a leletek felét - Back
Fülöp része 70 ládát töltött meg, amelyeket Budapest, Bécs és Krakkó
múzeumainak ajánlotta fel. Ferenc József császár 1909-ben magyar
nemességet és "surányi" előnevet adományozott Back Fülöpnek,
címerpajzsában az egyiptomi templom-hieroglifával, utalva arra, hogy egy új
templomot fedezett fel.
A szerző ismertetésében
Vörös kitért gróf Almásy Lászlóra, aki 1926-ban kezdte az ásatásokat a
Líbiai-sivatagban, ahol a predinasztikus, azaz a fáraók korát megelőző
korszakot kutatta, s 1200 ládányi leletet szállított a Kairói Régészeti
Múzeumba. Az egyiptológus beszélt Mahler Edéről, akit a modern ókori keleti
kronológiakutatás alapítójának nevezett. "Izraelben, ahol a vallási ünnepek megállapítása miatt
rendkívül fontosak az ókori keleti kronológiaszámítások, az ő munkáira
alapozzák a dátumok kitűzését" -
mondta.
A szerző beszélt Fehérvári
Gézáról, a Londoni Egyetem nyugalmazott professzoráról, Magyarország
egykori kuvaiti nagykövetéről is, aki "bebizonyította, hogy középkori
kézirat alapján is lehet ásatásokat folytatni", és a szakma egyik
legismertebb tagjáról, Kákosy Lászlóról, aki Thébában, a Nemesek
temetőjében végzett feltárásokat.
(Múlt-kor /
MTI)