Vörös Győző egyiptológus

 

 

Magyar régészeti siker Egyiptomban
           
2003. július 23.

 

Öt darab Bizánc kori aranyérmét és egy aranyból készült karkötőt ástak elő a Vörös Győző vezette ásatáson Taposiris Magnán - adta hírül az Arabic News. Az Alexandriától 45 km-re nyugatra fekvő településen 1998-ban kezdődtek a magyar munkálatok.

 

Kozma Károly fotója In: Vörös Győző: Taposiris Magna, 2001

A szentély belső udvara

A helyszín mai neve Abu Sir, és éppen félúton fekszik Alexandria, valamint a második világháború egyik legnevezetesebb afrikai csatájáról elhíresült El-Alamein között. Ókori neve: Taposiris Magna, ami Osiris sírját feltételezi. Elsőként a görög Sztrabón tesz említést a közeli kikötőről, majd az alexandriai csillagász, Claudius Ptolemaios nevezi először nevén: Taposiris.

Az ókori és középkori források után áttörést Napóleon egyiptomi expedíciója hozott. 1801-ben ugyanis a francia tudósok részletes litográfiát készítettek Taposiris Magnáról. A franciák nílusi "kalandja" után mégis 100 évet kellett várni az első feltárásokra.

Az első taposiri ásatás 1905-1907-ig tartott, a feltárást az Alexandriai Görög-Római Múzeum kurátora, Evaristo Breccia vezette. A helyszín az ezt követő években őrizetlenül maradt, így a frissen kiásott emlékek az enyészeté, illetve a műkincskereskedőké - azaz műkincsrablóké - lettek.

Vizi Attila fotója, 1999

Taposiris Magna napnyugtakor

Taposiris Magna meglehetősen lepusztult romjait 1937-ben, az Alexandriai Múzeum új kurátora, Achille Adriani restaurálta. Munkáját a második világháború szakította félbe, de az 1946-48 közötti munkákat már Jasper Y. Brinton folytatta.

A magyar terepmunkák 1998-ban kezdődtek meg Vörös Győző vezetésével. Az első évek munkálatai egy kopt szentély feltárásában merültek ki. Eddig számos Ptolemaiosz-kori lelet, illetve egy Ízisznek tulajdonított női fejtöredék került elő, hosszú idő után azonban ez a néhány aranyérme és karkötő az első említésre méltó lelet, ami előkerült Taposiris Magnán. A most feltárt ékszer és az érmék az Alexandriai Görög-Római Múzeumban lesznek kiállítva.

 

Múlt-kor

 

 

 

 

A Monarchia milliárdosa alapította
          a magyar egyiptológiát

    2007. május 14.

 

Az egyiptomi magyar ásatások százéves történetét ismerteti most megjelent könyvében Vörös Győző egyiptológus. Az "Egyiptom templomépítészete az egyiptomi magyar ásatások fényében 1907-2007" című mű a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg.

 

 

Vörös Győző szerint a könyv célja, hogy bemutassa a magyar egyiptológusok négy nemzedékét, kilenc régészeti misszióját, s 12 egyiptomi templomfeltárást, mivel "a sors úgy hozta, hogy a kutatások elsősorban műemlékekhez, azokon belül is a templomépítészet ókori emlékeihez kötődtek". Mint hangsúlyozta, nagyon kevés ország büszkélkedhet olyan műhellyel az ókori keletkutatás terén, s olyan, több nemzedék által felhalmozott tudással, mint Magyarország.

Back Fülöp, a párizsi székhelyű Orosdi-Back Világkereskedelmi Vállalat társtulajdonosa, "mai fogalmak szerint multimilliárdos", 1907-ben határozta el, hogy saját költségén ásatásokba kezd, s a leletekkel megajándékozza "szeretett szülővárosát, Budapestet". "Az ásatások igen sikeresnek bizonyultak. Nemcsak óbirodalmi sírokat tártak fel, de egy templomot is felfedeztek, I. Ptolemaiosz Szótér fáraó templomát, csodálatosan szép hieroglifikus feliratokkal és domborművekkel" - mondta Vörös Győző, hozzátéve, hogy a fehér mészkőből faragott templomfal kövei ma a Szépművészeti Múzeum büszkeségei.

A sikerek fényében Back Fülöp újabb koncessziós területet kapott, ahol egy, az i.e. III.-II. századi érintetlen ptolemaida-temetőre, 72 festett fakoporsóra, köztük aranyozott antropoid szarkofágra és óriási mennyiségű leletre bukkantak. A korabeli szokások szerint a régészek elkérhették a leletek felét - Back Fülöp része 70 ládát töltött meg, amelyeket Budapest, Bécs és Krakkó múzeumainak ajánlotta fel. Ferenc József császár 1909-ben magyar nemességet és "surányi" előnevet adományozott Back Fülöpnek, címerpajzsában az egyiptomi templom-hieroglifával, utalva arra, hogy egy új templomot fedezett fel.

A szerző ismertetésében Vörös kitért gróf Almásy Lászlóra, aki 1926-ban kezdte az ásatásokat a Líbiai-sivatagban, ahol a predinasztikus, azaz a fáraók korát megelőző korszakot kutatta, s 1200 ládányi leletet szállított a Kairói Régészeti Múzeumba. Az egyiptológus beszélt Mahler Edéről, akit a modern ókori keleti kronológiakutatás alapítójának nevezett. "Izraelben, ahol a vallási ünnepek megállapítása miatt rendkívül fontosak az ókori keleti kronológiaszámítások, az ő munkáira alapozzák a dátumok kitűzését" - mondta.

A szerző beszélt Fehérvári Gézáról, a Londoni Egyetem nyugalmazott professzoráról, Magyarország egykori kuvaiti nagykövetéről is, aki "bebizonyította, hogy középkori kézirat alapján is lehet ásatásokat folytatni", és a szakma egyik legismertebb tagjáról, Kákosy Lászlóról, aki Thébában, a Nemesek temetőjében végzett feltárásokat.

 

(Múlt-kor / MTI)