Biblikus Konferenciák nyitánya

Teológiai Tanárok Továbbképző Konferenciája
a Katolikus Egyetem Hittudományi Karán
a Biblia Évében

A Biblia Évében a Katolikus Egyház számos oktatási intézménye rendez biblikus napot, konferenciát vagy egyéb Bibliával kapcsolatos különleges, ünnepi megemlékezést. Ezen rendezvények sorát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának január 28-29-én megtartott biblikus konferenciája nyitotta meg.

Hittudományi Karunk évente megrendezi a Magyar Katolikus Teológiai Tanárok Továbbképző Konferenciáját. A továbbképzés többnyire tematikus, tehát valamely teológiai tudományág egészét vagy egy részterületét igyekszik az előtérbe helyezni az előadások, megbeszélések során. Az idei konferencia előkészítése során természetszerűen adódott, hogy a téma a Szentírás legyen. A Kar a konferencia programjának megtervezésére és a továbbképző napok előkészítésére az újszövetségi szentírástudomány tanárát, Tarjányi Bélát kérte fel. Miután a Kari Ülés az általa javasolt témákat és előadókat elfogadta, meghirdetésre került a konferencia, de – tekintettel a Biblia Évére és a Szentírással kapcsolatos átfogó és közérdekű témákra, ezúttal nem csak a teológiai tanárok kaptak meghívást, hanem egy szélesebb érdeklődő réteg is (lelkipásztorkodó papság, hitoktatók, teológiai hallgatók stb.).

Tekintettel az ünnepi alkalomra (Biblia Éve) és a rendezvény jelentőségére a Magyar Katolikus Egyházban, Fodor György, az Egyetem rektora felajánlotta, hogy a konferencia előadásainak helyszíne ezúttal az Egyetem központi épülete, a Jog- és Államtudományi Kar díszterme legyen. Így, miután az első két előadás megtartására gyakorlati okokból még a Hittudományi Karon került sor, a konferencia további előadásai az Egyetem zsúfolásig megtelt II. János Pál termében hangzottak el.

A teológiai tanárok továbbképzésének ezen mindenki számára nyitott konferenciáját Kuminetz Géza, a Kar dékánja nyitotta meg, üdvözölte az ország minden részéből érkező kollégákat, a vendégeket, köztük Erdő Péter bíboros urat, Egyetemünk nagykancellárját, a jelenlévő püspök atyákat és egyházi nobilitásokat, a megjelent protestáns kollégákat, majd felkérte előadásának megtartására az első közreműködőt, Dr. Franz-Josef Ortkempert. Dr. Ortkemper a Német Katolikus Bibliatársulat (Katholisches Bibelwerk Stuttgart) igazgatója hosszú idő óta, így előadása során a hallgatóság első kézből értesülhetett a Németországban éppen 75 éves múltra visszatekintő bibliaapostolságra. A Német Bibliatársulat a nácizmus kibontakozása idején, 1935-ben kezdte meg működését a német egyházban, azzal a céllal, hogy a csalóka náci propaganda ellensúlyozásaként a Biblia értékeire hívja fel a figyelmet a német ifjúság körében. Az elmúlt háromnegyed-század során Németországban igen eredményes és meghatározó volt a Bibliatársulat tevékenysége, mind a széleskörű továbbképzési programjai által (pl. a „Bibelkurs” – ószövetségi és újszövetségi kurzusok szerte az országban), mind kiadványai (szentíráskiadás. Einheitsübersetzung, biblikus folyóiratok: Welt der Bibel, Bibel Heute stb.), mind pedig egyéb rendezvényei által (Biblia Éve, Hete, Hónapja stb.).

Az előadást követő hozzászólások sorában Erdő Péter bíboros úr az ökumenikus bibliafordítások jelenlegi állásáról kérdezte az előadót. Dr. Ortkemper válaszában jelezte, hogy a német Egységfordítás ökumenikus alapon történő revideálása nehézségekbe ütközik, mert a protestáns felek nem tudnak azonosulni a jelenlegi vatikáni direktívákkal (pl. hogy a bibliafordításoknak a Zsinat után elkészült Neovulgáta megoldásait kell követniük).

A bibliaapostolság ezen tekintélyes és eredményes intézményének bemutatása után Tarjányi Béla biblikus professzor a bibliai szövegemlékek közül az egyik legjelentősebbet, a Vatikáni kódexet ismertette (meghallgatás), bemutatva a résztvevőknek a hazánkban is kapható pontos másolatok egyikét. Ez a kódex, amely a 4. században készült Egyiptomban, valószínűleg a bizánci császár megrendelésére, a Sínai kódex-szel együtt a legjelentősebb és legmegbízhatóbb tanúja a görög Ószövetségnek (Hetvenes fordítás) és Újszövetségnek. A Szentírás eredeti szövegének mai kritikai kiadásai elsősorban erre támaszkodnak a Biblia szövegének rekonstrukciója során. A kódex 1545 lapon a teljes Bibliát tartalmazza, szóközök nélkül írt görög nagybetűkkel, ebből Mózes első könyvének néhány fejezete és Jelenések könyve elveszett, ezeket a lapokat a középkorban pótolták. Valószínűleg úgy került Rómába, hogy egy későbbi bizánci császár a pápának ajándékozta.

A két ismertetést az első napon délután Tajdina József bajai plébános előadása követte „A Szentírás a lelkipásztorkodásban, a hitoktatásban” címmel. Tajdina atya negyven éves lelkipásztori tapasztalat birtokában szólt a témáról. Előadása hasznos eligazítást adott a jelenlévő teológiai tanárok és hitoktatók számára, mert teológus- és hittanárképzésünk igazi próbája a lelkipásztori gyakorlat. Sok hasznos szempontot adott a hallgatóságnak, és arra is rámutatott, hogy nem elég, ha a lelkipásztor, a hitoktató támaszkodik a Szentírásra: a hitoktatásban úgy kell használnunk „a Bibliát, hogy egyben megtanítjuk növendékeinket arra, hogy otthon, egyedül is képes legyen azt használni. Külön buzdítsuk őket arra, hogy egyházi ünnepeken, mint pl. karácsonykor a családban együtt olvassák, vagy növendékünk olvassa fel a Biblia megfelelő részét.” (Előadásának szövege honlapunkon elérhető.)

A következő előadó Vörös Győző egyiptológus volt, aki korábban Egyiptomban tárt fel őskeresztény templom-maradványokat (ld. a híradást), jelenleg pedig Cipruson kutatja az ókori emlékeket. Érdekfeszítő, vetített képekkel szemléltetett előadásában rendkívül sok érdekességet hallhattunk Egyiptom és a Biblia kapcsolatáról, az egyiptomi hitvilágról és az egyiptomi őskeresztényekről. Elmondta például, hogy az ókori Egyiptomban rendkívül erős volt a túlvilági továbbélésbe vetett hit, és az egyiptomi őskeresztények is különösen vágyakoztak az öröklétbe, olyannyira, hogy meg kellett tiltani nekik, hogy feladják magukat az üldöző hatóságoknak.

A konferencia második napján, január 29-én először a Hittudományi Kar három professzora adott áttekintést a szentírásmagyarázat főbb vonásairól az őskeresztény korban: Perendy László professzor, Az egyházatyák szentírásmagyarázata; a középkorban: Puskás Attila professzor, A középkori teológusok szentírásmagyarázata; és a modern korban: Rózsa Huba professzor, A kontextuális exegézis címmel. A három rövid előadás kitűnő alkalom volt arra, hogy világosan szemünk elé táruljon a szentírásmagyarázat jelentősége, és a bibliamagyarázat évszázadokon átívelő fejlődésének, kibontakozásának lenyűgöző gazdagsága.

Végül Nemeskürty István történész professzor A Biblia hatása a magyar nyelvre és kultúrára c. előadása következett. Néhány érdekes gondolat a magyarság múltját kitűnően ismerő tudós gondolataiból: „Amikor az István királyunk által megszervezett, mondhatni hivatalos kereszténység uralomra került, addigra a magyarság nagy része, ha sejtelmesen is, de lényegében tisztában volt a Biblia néhány alapvető eseményével vagy igazságával” –Királyaink bibliai neveket adtak fiaiknak: Dávid, Salamon. – „Az első magyar nyelvű Biblia-szövegeket énekelték, mégpedig az igricek, később lantosoknak nevezték őket.” – „Tinódi Sebestyén, ez a máig méltatlanul csak emlegetett, pedig nagyszerű ember, aki először adta ki saját életművét életében, 1551-ben Kolozsvárott, a Fólia c. művében közli két bibliai szerzeményét, Dávid és Góliát történetét, és Judit asszony történetét. Kotta is van hozzá, énekelték.” – A legtöbb irodalomtörténet ezekkel kapcsolatban azt írja, hogy fantáziátlanok, nem szárnyalnak, mint a költészet. Hát persze, hogy nem, mert a lehető leghívebben, fordításban közölték ezeket, mert azt akarták, hogy az pontos legyen, és így tanulja meg a nép.”

A konferencia résztvevőinek a Központi Szeminárium biztosított szállást és étkezést, a Rektori Hivatal pedig kávét, üdítőket a szünetekben. Köszönjük. De legfőképpen a neves előadók közreműködését köszönjük, hiszen minden résztvevő azzal távozhatott a konferencia befejeztével, hogy ez volt évek óta az egyik legtartalmasabb, legszínesebb rendezvény a továbbképző konferenciák sorában. Nem csoda, hiszen közös kincsünk, a teológia alapját és legfőbb forrását jelentő Szentírás tanulmányozása állt a középpontban.

Tarjányi Béla

Program  >>> Híradás  >>>

A Vatikáni kódex megvásárolható Bibliaboltunkban

A kódexről képek és részletes ismertetés megtalálható honlapunkon

Az előadások szövege az év folyamán megjelenik a Hittudományi Kar kiadásában.

Nemeskürty István, Vörös Győző és Tarjányi Béla előadása DVD-n már jelenleg is kapható.