Szent Anna búcsú Sükösdön

Sükösd (horvátul Čikuzda) Bajától északi irányban néhány km-re található Bács-Kiskun megyében. Ósükösd eredetileg a Duna árterületén feküdt, de a környék mocsaras volt, ezért a kalocsai érsek átköltöztette a falut a magaspartra a 19. században. Így alakult ki a mai falu. Híres búcsújáró helye a Szent Anna-káplona, amelyet 1747-ben építtetett Pocskai Gergely, mert a legenda szerint egy vadászaton véletlenül agyonlőtte a lányát:

A helyi hagyomány legendaváltozata szerint a vadászni induló Potskai Gergely tiltása ellenére Anna lánya utána ment, majd apja fás ligetben álló lesének közelében, egy bokorban bújt meg. Hangyacsípés okozta fájdalom miatt rejtekén megmozdult, a látottakat apja rókának vélte, így odalőtt (korábban ott rókát látott). Az eltalált lány belehalt sérüléseibe, s a vadászbaleset helyén emlékére engesztelésül a gyászoló apa kápolnát emeltetett.
     A legenda másik változata szerint (Ipolyvölgyi Németh J. Krizoszton: Búcsújárók könyve, Novitas B Kft, Balassagyarmat, 1991.) a közeli uradalmi erdészházban családjával lakó Potskai Gergely egyetlen gyermeke, 13 éves lánya kiment sétálni az erdőbe. "Hosszú, szép vörös haja volt. Édesapja éppen az erdőn jött át, amikor megpillantotta az őz szőréhez hasonlító, lobogó vörös hajat. Azt hitte, hogy szarvas. Felülről tölthető puskájával gyorsan rálőtt. Az ő kislánya volt. Megölte! Szörnyű gyászában ezen a tisztáson temették el a kislányt, és emlékére, szülői fájdalmuk enyhítésére fölépítették a kis kápolnát. A környékbeliek mindmáig nagyon szeretik ezt a helyet. A főbúcsú a Szent Anna ünnepét (július 26.) követő vasárnapon van. Ilyenkor tömegesen jönnek a zarándokok búcsút járni."
     A néphagyomány harmadik változata (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, Mandala Kiadó, Szeged, 1998.) szerint "… egy ember vadászni ment erre a tájékra, ahol akkoriban még hatalmas vízmelléki erdőség volt. Anna nevezetű kislányát is magával vitte és kocsisára bízta. A gyermek elkóborolt és egy bokor alá bújt. Az apa azt hitte, hogy vad mozog alatta, odalőtt. A kislányt érte, azonnal meghalt. A kétségbeesett apát álmában Szent Anna vigasztalta, és felszólította, hogy a szomorú helyen az ő tiszteletére kápolnát építsen. A kislányt ezután az oltár alá temették." A kápolna nyugati oldalának lábazatában ma is látható nyílás valószínűleg a sírbolt szellőzője.

(Dr. Nebojszki László: A sükösdi Szent Anna kápolna, in: Bajai Honpolgár, 2005. aug., 15.o.)

A Szent Anna búcsú hosszú idő óta a legjelentősebb esemény a település életében, ehhez kapcsolódva rendezik meg a Szent Anna Napokat. Az ünnepségsorozatot a Szent Anna napi szentmise nyitja meg, és vasárnap a Szent Anna búcsú ünnepi szentmiséje zárja. Biblia Éve lévén, az idén az egyházi programokat egy Bibliával kapcsolatos kiállítás is gazdagítja:

Péntek, július 25.

18⁰⁰ Anna-napi Szentmise a Római Katolikus Templomban

 A misét celebrálja: Dr. Esiobu Anayo Ágoston, Baja-Belvárosi káplán

19⁰⁰ Kulturális program a Templomban és az Egyházközségi házban, majd kerti ünnepély az Egyházközség udvarán

A Biblia Évéhez kapcsolódó kiállítás megnyitása: Kiállításra kerülnek többek között: Szabó András „Bábel világa” c. festményének másolata, dr. Kincses Ferenc bajai festőművész alkotásai, Bibliák és biblia anyagok (Sínai Kódex, Eszter tekercs, idegennyelvű bibliák), valamint az idei sükösdi bibliai gyermekrajzpályázat díjazott képei)

20⁰⁰ A Magna Hungarica együttes „Magyarnak lenni” c. zenés irodalmi összeállítása

Vasárnap, július 27.

10⁰⁰ Ünnepi búcsúi Szentmise körmenettel az Anna kápolnánál

A misét celebrálja: Bacsmai László,  Szekszárd Belvárosi plébános

(A búcsúra érkező szláv hívekhez anyanyelvükön szól)

A sükösdi Szent Anna Napok részletes programja