Megjelent a teljes Biblia cigány (lovári) fordítása

Sajtótájékoztató a Bibliaközpontban, 2008. december 23.
Meghallgatás >>>

December 23-án délelőtt rendkívüli kulturális, vallási eseményre került sor Budapesten: a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Hungarofest Kht. – Reneszánsz Programiroda sajtótájékoztatójának keretében Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese bemutatta a teljes Biblia cigány (lovári) fordítását, amely a világon elsőként hazánkban jelent meg. Az alábbiakban a kedves és vidám hangulatú sajtótájékoztatón elhangzottak szerkesztett változata olvasható.

[Juhász Judit] Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm valamennyi kedves megjelent újságíró kolleginát és kollegát! Szeretettel üdvözlöm vendéglátó házigazdánkat, dr. Tarjányi Béla professzor urat, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnökét, aki meghívott bennünket erre a valóban rendkívüli és nyugodtan mondhatjuk, a világon egyedülálló vállalkozásnak a gyümölcsét bemutatandó, hiszen a cigány Ó- és Újszövetséget ma Magyarországon ez a kis csoport, szellemi közösség bocsátja útjára. Bár, ahogy mondta professzor úr, öt évvel ezelőtt bemutattuk már az Újszövetséget, de már akkor reméltük, hogy megszületik a teljes bibliafordítás. Ehhez nagy szükség volt a Hungarofest Kht. érzékenységére. Nemcsak a téma iránti, hanem az anyanyelv és általában a kultúra iránti érzékenységére, és arra a felismerésükre, hogy ennek a hatalmas kulturális, vallási, és azt hiszem, nyelvi értelemben is egyedülálló műnek, a Bibliának a lefordítása a Reneszánsz Év egyik fontos, kiemelkedő eseménye lehet.

Szeretettel köszöntöm Gárdos Bernadettet, aki a Hungarofest Kht. Reneszánsz Programirodájának vezetőjeként jött el hozzánk. Mellette foglal helyet Várkonyi Gábor történész, szakmai kurátor, aki, azt hiszem, hogy nálam sokkal szebben és tartalmasabban tud majd szólni annak a jelentőségéről, hogy hogyan is kerülhetett a cigány, lovári nyelvű bibliafordítás a Reneszánsz Programiroda tevékenységi körébe. Előbb azonban kérem Bernadettet, hogy vázolja, hogyan döntöttek a támogatásról. A sajtó legtöbb munkatársa értesülhetett ugyanis már arról, hogy milyen gazdag és minden várakozást messze felülmúló eredményeket mutatott fel a Reneszánsz Év Magyarországon – a legkisebb településeket is megmozgató rendezvényektől kezdve az országos vagy akár európai jelentőségű rendezvényekig. Hogyan tudtak helyet szorítani, és hogyan vállalták ennek a bibliafordításnak a támogatását?

[Gárdos Bernadett] Köszönöm szépen. Nem akarom elvenni a dicsőséget kollegámtól, a kurátor úrtól, mert valójában ő hívta föl a figyelmünket erre a bibliafordításra. Arról pedig, hogy milyen döntési folyamat volt, hogy mi támogatjuk-e a Biblia lovári nyelven való megjelenését vagy sem, azért nem tudok beszélni, mert olyan mérhetetlenül egyértelmű volt, hogy igen.

Tegnap este, mielőtt ide jöttem, azon gondolkoztam: milyen kevesen gondoljuk végig, amikor a reneszánszról eszünkbe jut valami – Michelangelo Mózesétól a Piétáig és a legnagyobb képzőművészeti alkotásokig –, hogy azok mind-mind a Bibliából vett alakokról, idézetekről, érzésekről szólnak. Milyen mélyen gyökerezik a Biblia felekezettől, vallástól, világnézettől függetlenül a mi európai kutúrkörünkben és a lelkünkben. Ezért egy olyan kulturális megmozdulásban, mint a Reneszánsz Év – különösen a Biblia Évében – nem is kell gondolkodni azon, hogy ennek megjelenését támogassuk-e, vagy sem. Ebben a könyvben a mindenkori embernek az Istenhez, a kultúrához, a hazájához és egyáltalán a világhoz való viszonya, érzése van megfogalmazva. Márpedig ezt először a reneszánsz korban fogalmazták meg a legszebben! Azt gondolom tehát, hogy a 21. században mindennél nagyobb szükségünk van arra, hogy ezt az Isten-élményt újra fölfedezzük. Ezért nem fontolgattuk sokat a támogatást. Azt azonban, hogy a lovári fordítás támogatása hogyan illeszkedett a Reneszánsz Év keretébe, Gábor fogja tudományosabban megfogalmazni.

[J.J.] Köszönjük szépen. Parancsoljon!

[Várkonyi Gábor] Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves vendégek! Igazából én sem szeretnék valami tudományos előadást tartani sem a reneszánszról, sem a humanizmusról, sem a bibliafordítások nagy korszakáról, a 16. vagy a 17. századról. Én két dolgot fogok kiemelni. Úgy gondolom, hogy Reneszánsz-év ide, Biblia-év oda: ezek időszakos rendezvények. De itt egy rendkívül fontos dologról van szó, egy megmaradó, állandó dologról, egy olyan örök értékről, ami mindenféle Reneszánsz Éven túlmutat és túlnyúlik. Gondoljunk csak bele abba, hogy a bibliafordítások a 16. században mit jelentettek a magyar társadalomnak, a magyar kultúrának. Nyelvi modernizációt valósítottak meg ezek a bibliafordítások, lelki megújulást jelentettek szerte Európában – és természetesen a magyar társadalomban is. Protestáns testvéreink a másik oldalon elmondják, hogy ők mennyi mindennel járultak hozzá a magyar nyelv fejlődéséhez. Nyilvánvaló, hogy ez a katolikus megújulást is generálta és gerjesztette. Gondoljunk csak például Telegdy Miklós pécsi püspökre, aki már prédikációkat ír, gondoskodik a nyomdáról, fejleszti a könyvtárakat. Gondoljunk a Káldi-féle bibliafordításra, amely szintén az egyik legkiemelkedőbb vállalkozása a 17. századi magyar szellemi életnek. Ha tehát a magyarság életében és a magyarság kultúrájában a bibliafordításoknak ilyen kiemelkedő szerepe van, akkor most, itt, a 21. század elején – amikor arról beszélünk, hogy számtalan gond közepette küzdünk társadalmi problémákkal, esélyegyenlőségről beszélünk – fontoljuk csak meg, hogy a cigányság számára mit jelent a nemzeti nyelv, és mit jelent a Biblia megszólalása az anyanyelven. Természetesen rendkívül fontos, társadalmi modernizációs szerep ez. És azt sem szabad elhallgatnunk vagy tompítanunk, hogy ez esetben is szó van pasztorációról is, hiszen a pasztorációnak is mindig egy társadalmi megújulással kell együtt járnia. Csak így tudunk eljutni ahhoz a csoporthoz, társadalomhoz, amelyet megszólítunk az anyanyelvén. Ebben nincs különbség 16-17. század vagy 20-21. század között: akiket anyanyelvükön szólítunk meg, azokhoz el is tudunk jutni. El tudunk jutni a szívhez, el tudunk jutni az értelemhez. Ezért gondolom, hogy a Biblia fordítása, a Szentírásnak lovári nyelven való megszólaltatása, ami most megvalósult, az egyik legfontosabb 21. századi érték. Nagyon örülök annak, hogy a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat felkarolta ezt a programot. Mi ennek csak csendes munkásai voltunk Gárdos Bernadettel, a Hungarofest Kht-val és a Reneszánsz Programirodával együtt. Köszönöm szépen.

[J.J.] Én is köszönöm szépen. Hadd kérdezzük meg azt is, hogy anyagilag hogyan, melyik feladatrészhez járult hozzá a Reneszánsz Programiroda?

[G.B.] Mi 6 millió forinttal támogattuk a Biblia megjelenését. Ebből a nyomdaköltséget és a fordítási költségnek egy részét tudtuk fedezni, ezzel járultunk hozzá. És én is csak hangsúlyozni tudom, hogy nagyon nagy fontos dolog, amit a Bibliatársulat csinál, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy ez a Könyv lovári nyelven megjelenhet, és így újabb emberekhez juthat el a saját anyanyelvükön az, ami ebben a könyvben foglaltatik.

[J.J.] Igen, tanár úr említette, hogy 800 ezer cigány él Magyarországon, de a határon túli magyar területeken is rendkívül jelentős a számuk. Nagyon bízunk abban, hogy így hozzájuk is eljut majd a Biblia. – Professzor úrtól legelőször is azt kérdezem, amit a jelenlevők közül bizonyára sokan tudnak, de lehetnek olyanok is, akik nem: miért éppen a lovári nyelv lett a cigány nyelvek közül az úgynevezett hivatalos, irodalmi nyelv.

[Tarjányi Béla] A Cigány Világkongresszus döntése, amelyet tudomásom szerint 1980-ban hoztak, és 90-ben megerősítettek. Miért esett a választás erre a nyelvre? Mert a cigányság saját felmérése szerint ez a nyelvjárás az a számos cigány nyelvjárás közül, amelyik a legtöbb eredeti cigány szót megőrzött, és amelyet viszonylag a legtöbben beszéltek. A lovári nyelvet beszélő népcsoport aránylag későn érkezett a Kárpát-medencébe, ezért ők a nyelvüket sokkal jobban megőrizték.

[J.J.] Köszönöm szépen. Kérem, professzor úr, tekintsük át a bibliafordítás rövid történetét. Ha jól emlékszem, 2001-ben kezdődött – bár a gondolat valószínűleg már korábban megszületett.

[T.B.] Igen, Krisztus után 70-80 körül született meg a gondolat… [általános derültség a teremben]

[J.J.] Ez valóban eléggé komoly történeti dimenzió…

[T.B.] … Jézus ugyanis héberül imádkozott, arámul prédikált, de az ő tanítását, életének történetét már görögül írták le! Már az 1. században számos fordítás született, kopt, szír és sok más nyelven. A kereszténység ugyanis – eltérően a zsidó és a mohamedán vallástól – nem ragaszkodik a szent nyelvhez és az azon leírt, rögzített szöveghez. Az első pillanattól kezdve mindig az adott nép nyelvén hirdette az evangéliumot, és ezen a nyelven igyekezett közreadni, rendelkezésre bocsátani az evangéliumokat és az Ószövetséget is. Nos, ez folytatódott a későbbiekben is, megszületett a latin fordítás, megjelentek a népnyelvű fordítások is. Ezért döbbenetes az, hogy, hogy egy ilyen nép esetében, mint a cigányság, amely 15-20 milliót számlál a világban, 2000 esztendőnek kellett eltelni, hogy megszülessék számukra a teljes bibliafordítás – miközben az egyháznak küldetése az, hogy minden népnek hirdessük az evangéliumot a saját nyelvén. 2000 éve ez a gyakorlat, és a cigányság csak most kapja meg a maga Szentírását. Ezt a problémát természetesen régóta látta már a katolikus egyház, és természetesen protestáns testvéreink is. Történt is már sok-sok próbálkozás. 2003-ban – éppen hasonló céllal, vagy többek között ilyen céllal – szervezték éppen Magyarországon a Menekültek és Vándorok Pápai Tanácsának Világkongresszusát. Itt is felvetették, hogy meg kellene alkotni a cigányság számára a cigány bibliafordítást. Tekintettel azonban a problémákra, nevezetesen, hogy 15-20, talán több cigány dialektus, tájszólás létezik, nehéz dönteni, hogy melyik nyelven készüljön el egy ilyen fordítás. Így ez a kongresszus abban maradt, hogy gyűjteni kezdik a már elkészült próbálkozásokat, szövegeket, hogy minél előbb meg lehessen alkotni a teljes Biblia cigány fordítását is.

Mi ezt a munkát már korábban elkezdtük. Nagy szerencse, hogy vállalkozott rá valaki, mint annak idején nálunk Károli és Káldi, más népeknél pedig mások, és éveket szentelt annak, hogy lefordítsa a Bibliát. Itt Magyarországon is találtatott egy ilyen vállalkozó szellemű ember Vesho-Farkas Zoltán műfordító személyében. Ő vállalta a fáradságos fordítói munkát, mi pedig vállaltuk azt, hogy az anyagiakat folyamatosan biztosítsuk a munkájához Így érkezett el azután 2003. esztendő, amikor elkészült és kiadásra került az Újszövetség. Most pedig – Istennek legyen hála – azt, amiről a Vatikán által rendezett Világkongresszus még csak álmodott, azt mi már meg is valósítottuk: a Biblia Évében Karácsonyra a roma nemzetnek, népnek odatesszük karácsonyi ajándékul a teljes Szentírást. Ez, azt hiszem, jelentős történelmi esemény. Éppen egy évvel ezelőtt, ugyanitt az Arany Bibliát mutatta be Társulatunk – azt is Juhász Judit volt szíves prezentálni – ezzel nyitottuk meg a Biblia Évét. Most pedig – úgy érzem, nem kisebb öröm és teljesítmény ez – a Biblia Évét mintegy záró aktusként úgy fejezhetjük be, hogy egy ilyen nagy nemzet számára, a saját nyelvén rendelkezésére bocsátjuk a teljes Szentírást, a Bibliát.

Minderről készséggel mondok még további részleteket, ha szükséges, most azonban nem akarom hosszasan untatni Önöket. Szükséges viszont, hogy hálás köszönetet mondjak a Hungarofest Kht. – Reneszánsz Programiroda támogatásáért, segítségéért. Ők voltak azok, akik ennek a vállalkozásnak az utolsó lépését, a nyolcéves munka után a „tető felhelyezését”, az elkészült fordítás kiadását lehetővé tették támogatásukkal. Ez természetesen csak az utolsó mozzanat volt, bár nagyon fontos és nagyon örvendetes. Ez a vállalkozás a nyolc év alatt ez mintegy 15-16 millió forintba került, ennek az összegnek a nagyobbik felét a fordító kapta munkájáért, a kisebbik felét a közreműködő lektorok, tördelők és nyomdák. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik kezdettől fogva segítették ezt a kezdeményezést. Engedjék meg, hogy sorban megemlítsem egykori támogatóinkat. Ezek az Oktatási és Kulturális Minisztérium (az előző érában), a Humanitas Civitatis Közalapítvány, Ausztriából a Verein Biblia, Németországból a Kirche in Not – Ostpriesterhilfe segélyszervezet, ismét Ausztriából a burgenlandi egyházmegye püspöke, Ybl püspök úr, végül pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, ahonnan jelentős támogatás érkezett az Újszövetség kiadásához. Fontos volt Keresztes Szilárd püspök úr erkölcsi támogatása, valamint Székely János cigánypasztorációs püspökünknek a közreműködése abban, hogy megkaptuk a szükséges egyházi engedélyt, és megtörténhetett a kiadás.

Hálásak vagyunk Baumann Miklós tördelőnek, aki gyakorlatilag három hét alatt elvégezte a munkát, a Szekszárdi Nyomdának, és a nyomda igazgatójának, Vadász József úrnak. Ők az utolsó ív tördelt anyagát egy héttel ezelőtt kapták meg, a könyvborítóhoz szükséges vésetet pedig az elmúlt pénteken, és most, négy nappal később már kezünkben van a kész kiadvány. Természetesen sokat dolgoztak rajta Társulatunk munkatársai is. Azt hiszem, nem hagytam ki senkit. Meg kell azonban még említenem Farkas Flórián országgyűlési képviselő urat, aki az Újszövetség kiadását nagy örömmel és elismeréssel fogadta. Az ő kezdeményezésére egy nagyon fontos lépés is történt: az akkori Cigány Önkormányzat helyiségeiben maga az oktatási miniszter, Pálinkás miniszter úr mutatta be és méltatta az éppen megjelent kétnyelvű Újszövetséget. Keresztes Szilárd püspök úr pedig, a korábbi cigánypasztorációs püspökünk elvitte azt Rómába, és ott mutatta be ország-világ előtt. Természetesen a legnagyobb érdem a fordítóé, Vesho-Farkas Zoltáné, aki kitartó munkával elkészítette a fordítást. Legfőképpen pedig a jó Istennek adhatunk hálát, hogy találtunk fordítót, támogatókat, és ez a projekt még a Biblia Évében eljuthatott a végső befejezéshez.

Ismertetőmet azzal szeretném zárni, hogy minden kedves vendégünk szíves figyelmébe ajánlom még a következőket: Bibliatársulatunk a Biblia Évében sok más program és egyéb közreműködés mellett gondolt az idősebb korosztályra is. Sokan kérték már, hogy adjunk ki könnyebben olvasható, ún. öregbetűs Szentírást, amit az idősebbek is jól tudnak olvasni. Nos, most Karácsonyra sikerült ilyen formában kiadni az Újszövetséget. Készítettünk ezen kívül a Biblia Éve első félévének eseményeiről egy ismertető kiadványt is. És bizonyosan hallottak már a somlói Jézus Ösvényről, ami elsősorban a fiatalság számára vonzó és érdekes. A kedves jelenlevők mindegyike vihet magával egy Cigánybibliát, egy öregbetűs Újszövetséget, a kiadványunkat a Biblia Évéről, a somlói zarándokösvény prospektusát, és természetesen a Reneszánsz Programiroda közreadott prospektusát. Amennyiben jónak látják, adjanak hírt mindezekről médiumukban. Köszönöm szépen.

[J.J.] Köszönöm szépen, professzor úr. – Most Vesho-Farkas Zoltán urat kérem, aki műfordítóként életéből 8 esztendőt, (jól számolom?) szánt ennek a munkának az elvégzésére. Sok érdekesség, részlet tárulhat fel azokról a műhelytitkokról, amelyeket biztosan kész megosztani a sajtó munkatársaival. Kérem, emeljen ki ezek közül néhányat. Ez a munka igazán sajátos feladat lehetett. Feltételezem például, hogy hiányzott nagyon sok szó, nagyon sok kifejezés, és sok olyan fogalom-együttes, ami a mi számunkra a magyar nyelvben természetesen adódik. Lovári nyelven ez bizonyára nagyon sok kutatómunkát igényelt, sőt, talán szóalkotást, fogalomcsoportok összeállítását is. Kérem, beszéljen erről.

[Vesho-Farkas Zoltán] Tisztelettel köszöntök minden jelenlévőt. Nos valóban így van. Nyolc évvel ezelőtt kezdődött a konkrét munka, a fordítás, de ezt egy felkészülési időszak, periódus előzte meg részemről. Háttéranyagokat tanulmányoztam, és teológiai tanulmányokat folytattam, hogy fel tudjak készülni erre az óriási munkára. Természetesen voltak már korábbi műfordításaim, és szépirodalmi műveket is írtam. A műfordítások említhetném például Shakespeare Hamletjét, Euripidész Médeáját, Hemingway-től az Öreg halász és a tenger-t. Ezek mind jó alkalmak voltak arra, hogy a műfordítás csínját-bínját elsajátítsam.

[J.J.] Tehát ezt az élete végéig tanulhatja az ember?

[V.-F.Z.] Így van, ez a munka ilyen jellegű. Azt kell mondanom: akárhányszor venném is kezembe a Bibliát, azt hiszem, mindig másként fordítanám, hiszen mindig vannak az embernek új ötletei, új gondolatai, mindig talál új megoldási lehetőségeket. Hogy milyen nehézségei vannak a műfordításnak, arra akkor döbbentem rá, amikor egyszerű verseket vagy éppen színdarabokat fordítottam. Nos, való igaz, hogy a cigány nyelv nyelvújításra szorult. Azért mondom múlt időben, mert azzal, hogy a Bibliát, a Szentírást – hál’ Istennek – le tudtam fordítani, a cigányság egy új mérföldkőhöz ért. Hiszen a lovári nyelvre lefordított Biblia alapköve lesz mindazoknak az irodalmi alkotásoknak, amelyek ezt követően napvilágra kerülnek majd.

Talán azzal kezdeném, hogy a Szentírás lefordításához sok új szót kellett felhasználnom. Négy forrást használtam. A cigány nyelv az indogermán, indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, legközelebb áll hozzá a hindi. Ezért sok esetben a hindi nyelvből kerestem a szótöveket, ezekhez illesztettem a cigány ragot illetve képzőt, és így hoztam létre új szavakat, a kifejezéseket. A mai cigány nyelvben sok gondolatot, fogalmat körülírással fejeznek ki, mert nincs rá konkrét szó, kifejezés. Ezeket a körülírásokat próbáltam eltüntetni, kiirtani a nyelvből, arra törekedtem, hogy konkrét kifejezéseket használjak, és valóban irodalmi legyen a nyelv. Ezen kívül használtam nemzetközi kifejezéseket, olyan közismert idegen szavakat, amelyeket minden nyelv használ. Végül pedig gyakran megtartottam az eredeti, teológiai kifejezéseket, mint például a példabeszédek esetében a parabola szót, a dicsőítő éneknél a doxológiát, a teremtés, teremteni esetében a genezis szó tövét. Ez azért is fontos, hogy univerzálissá váljék a nyelv, és a világon minden cigány ember megértse a Szentírást, a katolikus Szentírást. Az előző kiadásban egyébként, a 2003-ban megjelent Újszövetség kiadása az azért volt nagyon jó kezdő lépés, mert az kétnyelvű is volt, tükörfordításban, tehát minden cigány nyelvű oldal mellett ott volt a magyar szöveg is. Így aki nem értette meg a cigány szöveget, annak nagy segítség volt, hogy magyar nyelven ott volt mellette ugyanaz. Aki tanulni szeretné a nyelvet, annak is nagy segítség ez.

Szerintem a cigányság számára nagyon fontos a Biblia lefordítása. Az, hogy ők is a saját anyanyelvükön olvashatják a Szentírást, és Szentírás által Isten őket is a saját nyelvükön szólítja meg. Ez óriási segítség számukra – ennél nagyobbat talán el sem lehetnek képzelni. A cigányság sorsa mindig nagyon nehéz és válságos volt, és sajnos, mind a mai napig az. Ez a hányatott sorsú nép most egy kapaszkodót kap a Biblia által, nemcsak Magyarországon, hanem Európában és minden kontinensen, a tengeren túl is. Nagyon fontos az is, amit Tarjányi professzor úr említett, hogy volt egy világkongresszus a 80-as években, ahol a lovári nyeljvárást elfogadták, mint a cigányság irodalmi nyelvét. Ezért remélem azt, hogy ez a fordítás eljut minden országba, külföldön is fogják olvasni, használni, és ez egységesíteni fogja a cigány nyelvet az egész világon – hiszen tudjuk: nyelvében él a nemzet. Mindezek után nagyon szépen köszönetet mondok Tarjányi Béla professzor úrnak a lehetőségért, hogy ezt a hosszú és fáradságos munkát végig támogatta, és kitartottunk egymás mellett. Nagyon szépen köszönöm a támogatók segítségét is. Azt remélem, hogy ennek a bibliafordításnak a megjelenése valóban óriási ajándék a cigányság számára, de hozzáteszem, a nem cigányság számára is. Azt gondolom ugyanis, hogy a hit keretén belül megszűnik a nép, a nemzetiségi kérdés, és a nemzetek egy lélekké egyesülnek. Remélem, hogy most a szeretet ünnepén nemcsak a cigányoknak, hanem a nem cigányoknak is egy csodálatos, értékes ajándék lehet ez a karácsonyfa alatt. Nagyon szépen köszönöm.

[J.J.] Nagyon szépen köszönöm én is. Gondolom – az Ön szavaiban érezhető volt, talán nem egészen pontosan kimondva –, hogy rendkívül sok múlik azon, hogy ezt a Bibliát hogyan juttatjuk el majd a címzettekhez, hogyan kerülnek el ezek a kötetek azokhoz, akikért és akiknek készült. Remélem, hogy a sajtó megtesz ez ügyben mindent, amit tehet, és ilyen értelemben folyamatos munka következik. Ezzel a nagyon-nagyon komoly kiadvánnyal lezárult a Biblia Éve, lezárult a Reneszánsz Év is, de folyamatosan kell dolgoznunk azon, hogy úgy forgalmazzuk, úgy juttassuk el a Bibliát a címzettekhez, hogy valóban saját kincsükké váljon.

Itt van körünkben Dúl Géza atya, aki hazánkban a cigánypasztorációért felelős katolikus lelkipásztor. Nagyon örülök, hogy itt is találkozunk – ha más nem, akkor a Biblia, vagy éppen a Cigány Biblia összehoz bennünket. Amíg a MKPK Titkárságán dolgoztam, többször találkoztunk. Géza atya nemcsak elméletben ismeri a cigányság életét, kulturális, gazdasági, szociális állapotát, hanem a gyakorlatban is. Ezért kérem, ossza meg velünk a gondolatait – miközben a Bibliatársulat munkatársai a szendvicseket is felajánlják vendégeinknek. Sajnálom, hogy a Duna TV-sek elmentek már, éhen, de hát ők rohantak tovább. A híradósoknak ez a sorsuk. – Parancsoljon atya, szóljon hozzánk!

[Dúl Géza] Váratlanul ért a megszólítás…

[J.J.] Elnézést kérek…

[D.G.] … Az jut eszembe, hogy az ember azokban a pillanatokban, amelyek a legfontosabbak az életében, mindig az anyanyelvén szólal meg. Nemrégiben beszéltem egy cigányasszonnyal, akinek az anyanyelve a lovári, pontosabban a kárpáti nyelv, de többnyire magyarul beszél. Ez az asszony elmondta nekem, hogy amikor a gyermekét várta, illetve megtudta, hogy talán gyermeke lesz, bement a templomba – egyébként nem rendszeres templombajáró, és – mint mondta, maga sem tudja, hogy miért – önkéntelenül az anyanyelvén szólította meg a Szűzanyát, és a várt életet a saját anyanyelvén ajánlotta az ő oltalmába. Egy másik cigányemberrel is találkoztam a közelmúltban, aki elmondta, hogy ha valami nagy baja van, akkor el szokott menni egy templomba – meg is mondta, hogy melyik búcsújáró helyen, melyik templomba –, és ott mindig az anyanyelvén szólal meg és imádkozik, elmondja, elpanaszolja fájdalmát. Úgy gondolom, hogy ezeknek az embereknek ebben a bibliafordításban tulajdonképpen maga Isten válaszol az ő saját anyanyelvükön, és így az ő számukra is lehetővé válik Isten és a lélek között az anyanyelven való teljes dialógus. Ezért köszöntöm a bibliafordítást, és szeretnék a cigányság nevében és a cigányok evangelizácója, a cigánypasztoráció nevében köszönetet mondani mindazoknak, akik ennek megvalósulásán fáradoztak, dolgoztak, ezért áldozatot hoztak.

[J.J.] Köszönöm szépen, Géza atya, és további sok erőt kívánok a szolgálatához és mindazoknak, akik a cigánypasztorációval foglalkoznak! – De valójában mi, újságírók is pasztorálunk, mi is evangelizálunk, akár fotóriporterként dolgozunk, akár rádióriporter vagy televíziós alkalmazásban vagyunk. Nagyon szép ez a hivatás! És most azzal a lelki nyugalommal készülhetünk Jézus születésére, a holnapi szentestére, hogy valami keveset mi is hozzátehettünk Isten országának építéséhez. – Jelzem viszont még – itt a szendvics mellett –, hogy itt vannak a szakértők, hozzáértő, tudós emberek, ha a kollégáknak bármilyen kérdésük van, tegyék fel. A teázás illetve a szendvics-fogyasztás mellett beszélgethetünk még, hadd legyen minél teljesebb a tudósítás. Tessenek parancsolni, és jó étvágyat kívánok. Van-e kérdésük? Igen, Tessék parancsolni!

[NN] Örömteli dolog, hogy megjelent ez a bibliafordítás, és itt, Magyarországon már elérhető, kapható. De cigányok sokfelé élnek szerte Európában és más földrészeken is. Mi lesz a következő lépés, lesz-e nemzetközi terjesztése ennek a Bibliának, esetleg a Vatikán is segíteni fogja ezt?

[T.B.] Azt hiszem, nekem kell erről a reményről szólnom, köszönjük szépen a kérdést. Említettem, hogy a Menekültek és Vándorok Pápai Tanácsa öt évvel ezelőtti kongresszusán fölvetette a bibliafordítás kérdését, és döntő fontosságúnak tartotta annak megvalósítását. Így minden reményünk megvan arra, hogy ha ezt a kész fordítást eljuttatjuk az illetékes vatikáni szervekhez, akkor ők biztosan föl fogják ajánlani ezt a világ püspökeinek, az egyes országok egyházainak. Azokban az országokban ugyanis, ahol cigány lakosság is van, cigány pasztorációért felelős püspök is van, és cigánypasztorációval megbízott lelkipásztorok. Mi, bár ezek mindegyikének címét ismerjük, nem közvetlenül szeretnénk nekik felajánlani ezt a kiadványt, hanem Rómán keresztül, mert ennek nagyobb súlya lesz. Vannak persze konkrét pozitív visszajelzéseink is Németországból és Ausztriából, ahol viszonylag elég sok cigány él. A burgenlandi egyházmegyében például, Eisenstadtban egy évvel ezelőtt maga Ybl püspök úr mutatta be ezt a fordítást, amely akkor már a gyakorlatilag készen volt, csak még nem jelent meg. Ott tehát tudnak már erről a teljes bibliakiadásról és várják azt. Az, hogy ott már volt erről egy sajtótájékoztató, azt mutatja, hogy az osztrák cigánypasztorációs felelős püspök is érdeklődéssel várja ennek a Bibliának a megjelenését. Megemlíthetem még azt is, hogy a stuttgarti protestáns Bibliatársaság többször is rendelt már tőlünk a korábban megjelent Újszövetségből Van tehát lehetőségünk és támpontunk arra, hogy ily módon közvetlenül is felajánljuk ezt a fordítást. Köszönöm szépen.

[J.J.] Vajon az interneten szerepel-e majd a lovári nyelvű Biblia? Olvasható lesz-e majd ott, hogy a cybervilágban kalandozók is rábukkanhassanak?

[T.B.] Igen, természetesen. A Bibliatársulat honlapján az Újszövetség szövege a megjelenés óta elérhető, és természetesen igyekezni fogunk az Ószövetség szövegét is mielőbb elhelyezni az interneten. Hadd jegyezzem meg, hogy honlapunkon már hallani is lehet a Szentírás egy részét, János evangéliumának első hat fejezetét. A későbbiekben szeretnénk majd több szentírási szöveget is ugyanígy hallhatóvá, hallgathatóvá tenni az interneten. Ez a munka jelenleg is folyamatban van, sőt azt is tervezzük, hogy CD-n is elérhető legyen cigányul a Biblia szövege.

[J.J.] Ennek elkészítésében a Magyar Katolikus Rádió is szívesen részt vesz. Magyar nyelven megvan már nekünk a teljes Újszövetség nagyon-nagyon szép, művészi előadásban. Studiónkban szívesen elkészítjük a hanganyagot ehhez a CD-hez. A fontos az, hogy mielőbb elkészüljön, mert ez valóban nagyon hasznos lesz, hiszen `a hit a hallás útján terjed`. A tömegkommunikáció sokféle eszközét fölhasználva a Biblia üzenetét nagyobb sikerrel tudjuk eljuttatni az emberekhez, a címzettekhez. – De Vesho-Farkas úr szólni szeretne. Igen, tessék parancsolni!

[V-F.Z.] Szerintem is nagyon hasznos lenne ennek a szövegnek a közzététele hangzó formában is, mert így nem csak a szöveget, hanem a helyes kiejtést is közvetíteni tudjuk. Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan olvassuk fel ezeket a szövegeket például az istentiszteleteken. A magam részéről szívesen közreműködök a hangzó szövegek elkészítésében. Ezen kívül arra is felhívnám a figyelmüket, hogy a megjelent kiadásban a könyv végén egy szószedetben megtalálható minden kevéssé ismert vagy nyelvújítási szó és annak magyar jelentése. Ez is segíteni fogja az olvasókat a szövegek megértésében.

[J.J.] Köszönjük szépen a kiegészítést és a felajánlott segítséget. – Parancsoljanak, van-e még kérdésük? – A szendvics finom, további jó étvágyat kívánok! – Mindenkinek nagyon szépen köszönöm, hogy megjelentek a sajtótájékoztatón. Ha időnk van, akkor még egy kicsit maradjunk együtt. További jó étvágyat, és áldott, kegyelmekben gazdag karácsonyi ünnepeket kívánok mindannyiuknak!

-----------------------------------

A sajtótájékoztatón megjelentek: Poór Tünde (Magyar Katolikus Rádió) – Bodnár Dániel (Magyar Kurír) – Nagy Viktória (Heti Válasz) – Bielik István (Népszava) – Soós Ignác (MTI Fotó) – Csatári Bence (MTI) – Oczella Gábor (ECHO TV) – Duna TV Híradó

Híradások:

Magyar Kurír MTV Híradó Kultura Hirszerzo.hu Hír6.hu
Stop.hu ECHO Tv Magyar Rádió Orientpress Metropol.hu
MTI      Magyar Nemzet Online Hírextra hvg.hu Klubrádió hírTV

Cigány szöveg meghallgatása >>> (Jn 1-6. fejezet, olvassa: Pintér Szabolcs)
Az Újszövetség szövege (Letöltés)
Cigányok, cigány nyelvek, cigány bibliafordítás (Tanulmány)
A Biblia cigány fordításáról Tarjányi Béla előadása az egri cigánypasztorációs konferencián
A Biblia cigány fordításáról Vesho-Farkas Zoltán előadása az egri cigánypasztorációs konferencián