Angyalok a Bibliában – angyalok Koroncón

A legenda szerint az olaszországi Loretóba angyalok vitték el Názáretből a Szent Család házát. Ez a ma is látogatható Loretói kápolna. Nem legenda viszont, hogy a Győr melletti Koroncó határában lévő Haraszti település szélén 6-18 éves fiúk-lányok angyalcsoportjának fáradozása nyomán felépült egy szép kis kápolna Szent Cirill és Metód tiszteletére. A fala vesszőfonat sárral betapasztva, a boltozata vesszőnyaláb, a teteje fazsindely, harangtornya egy kétágú nagy akácfa, rajta kicsi rézcsengővel... A kápolna belsejét igazi mozaikok mellett "ősi" freskótöredékek díszítik, amelyeken kivehető a két szent misszionárius közül a fiatalabbnak, Cirillnek az alakja, amint 861-ben találkozik őseinkkel. "A magyarok vicsorgó farkasokként közeledtek az imádkozó pap-filozófushoz, de ő nem ijedt meg. Ahogy közelebb értek, megszelídültek..." – jegyezték fel a krónikások a találkozás történetének leírásában. Metódot húsz évvel később az akkori fejedelem (Harka, Gyula vagy Álmos) hívta meg a magyarok táborába. A vezér méltón beszélgetett a szerzetessel, és ezeket a szavakat intézte hozzá, amikor elment: "Emlékezzél meg mindig rólam, tisztelendő Atyám, szent imáidban."

Egy kis térség füves pázsittal, bokrok és egy hatalmas, terebélyes, zöld fa – ennek árnyékában áll a kicsi görögkatolikus kápolna a magyarság első térítőinek tiszteletére szentelve. Öt éve kezdték építeni ezt a kis kápolnát Wolf Pál Péter atya (Győr-Gyirmót plébánosa) "angyalai", az általa meghirdetett országos bibliai rajzverseny győztesei. Az idén is, mint minden évben, az "Angyalok a Bibliában" témában lebonyolított verseny három korosztályából az első hat helyezettnek az a jutalma, hogy egy hétig idejöhet, és építheti, szépítheti, festheti ezt a kis szentélyt. Az idei győztesek, 20 fiú és lány július második hetében jöhetett folytatni a templomépítést. Kicsik és nagyok – óvodástól az érettségizőig – mind megtalálták a teendőjüket. Gyakorolták a kötélverést, a sövényfonást, a faltapasztást. Az igazi attrakció azonban a mozaikok elkészítése és felhelyezése volt az idén. Krizsán István mozaik-készítő művész fiától, Istvántól megkapták a hátramaradt színes köveket, és boldog örömmel tervezték-készítették a keresztény szimbólumok mozaik-képeit. A most helyére került három mozaik (kereszt, hal, horgony) "örök időkre" hirdeti a vállalkozó szellemű gyerekek ügyességét.

"Azért jó itt, mert úgy érzem, hogy már most, fiatalként átélhetem azt az örömet, hogy a mindenséget alkotó Isten munkájában veszek részt" – mondja az egyik táborozó, Végh Júlia – "Ez a kápolna nélkülünk nem állna itt. Amióta elkészült, az itteni idős emberek, akik nem tudnak bemenni a 3-4 km-re lévő faluba, ide járnak imádkozni. Esténként itt rózsafűzéreznek jó néhányan az itt lakó asszonyok közül. Halottak napján az idősek ide hozzák koszorúikat, gyertyáikat, itt imádkoznak halottaikért... Egyszer az utca túloldalán lakó bácsi észrevette, hogy amikor nem járt erre senki, két cigánygyerek bement a kápolnába. Gondolta, megnézi őket, nehogy valami bajt csináljanak. Ahogy belesett utánuk, mit lát: a két kis cigánygyerek térdel a puszta földön és imádkozik... Mindenki örül, hogy megépült itt ez a kápolna. Az emberek vigyáznak rá, tisztán tartják a környékét. Öt éve itt van a rézcsengő (=harang) és nem vitte el senki."

"Én egyébként Pesten lakom – folytatja fiatal beszélgetőtársunk – a Molnár utcai Ward Mária nővérekhez járok középiskolába, de örömmel jöttem ide, mert tudtam, hogy jó helyre jövök, jó környezetben tölthetek el egy hetet. Még az öcsémet is elhoztam. És nem is csalódtam. Öröm azt látni, hogy minden itt lévő gyerek szereti a zenét, a művészeteket, a magasabb értékeket. Sőt, már határozott elképzeléseik is vannak a terveiket, a jövőjüket illetően. Jó ilyen környezetben, ilyen társak között lenni."

És a Szentírás? – "Eddig is minden nap elővettem és olvastam, de most, a Biblia évében még többször előveszem, és gondjaimra, problémáimra választ keresek – és találok benne. A rajzversenyre a Jézus feltámadását hirdető angyalokat festettem meg, azzal lettem első helyezett. Örülök ennek, mert alkotni, rajzolni, festeni szeretnék egész életemben. Művészettel, művészi módon az emberek elé tárni az igazi értékeket..."

Tizenhat év, tizenhat gyermekrajz-pályázat, tizenhat alkotó tábor a győztesekkel – és három kápolna. Mert ez már a harmadik! A Haraszti település a harmadik hely a környéken, ahol ilyen alkotó-alkotásra készülő gyermekek a Szentírás értékeinek szellemében bontogatják angyal-szárnyaikat és kápolnát építenek, szépítenek. Köszönet mindezért a Mosonmagyaróvári Piarista Gimnáziumnak, a versenyek meghirdetőjének és bonyolítójának, Wolf Pál Péter plébános atyának (és az őt hűségesen segítő húgának, Renátának) a versenyek ötletéért, a táborozások vezetéséért és sikeréért. De a legfőbb köszönet és elismerés ezeket a gyerekeket és fiatalokat illeti, akiknek már most vannak szép elképzeléseik, és a Szentírással a kezükben tovább készülnek vinni azt, ami népünk körében már tizenkettedfél századdal ezelőtt elkezdődött a két nagy missziós szent, Cirill és Metód fáradozása nyomán.

Hála Istennek, hogy vannak ma is ilyen gyermekek – de hogy legyenek, kellenek hozzá katolikus szülők, katolikus iskolák, és kellenek hozzá ilyen – Wolf Pál Péterek.

Tarjányi Béla