A világ 6000 nyelvére fordítanák le a Bibliát

A katolikus egyház és a protestáns bibliatársaságok kedden a Vatikánban megállapodást írtak alá, amelynek értelmében - ideális esetben - a világ 6000 nyelvére lefordítják és terjesztik a Szentírást.

"A Bibliát eddig 2454 nyelvre fordították le, ebből 438 nyelvre a teljes Szentírást", így néhány ezer nyelv maradt még, amelyre át kell ültetni" - jelentette ki Vincenzo Paglia katolikus püspök.

A megállapodást a Katolikus Bibliaszövetség és a 145 nemzeti bibliatársaságot tömörítő protestáns Egyesült Bibliatársaságok írta alá.

Az elmúlt években a katolikus és a protestáns bibliatársaságok 130 "ökumenikus" (közös) fordításban állapodtak meg - tette hozzá Archibald Miller Milloy lelkipásztor. Walter Kasper bíboros szerint a feladat nem mindig könnyű, mivel a Biblia értelmezése terén még mindig vannak nézetkülönbségek.

A bibliatársaságok 2006-ban 26 millió bibliát forgalmaztak. A különböző felekezetekhez tartozó keresztények számát összesen mintegy 2 milliárdra becsülik.

A Vatikánban jelenleg is tart a katolikus püspökök szinódusa, amelyen a katolikus egyház által Isten igéjének tekintett Biblia üzenetének hatékonyabb terjesztési stratégiájáról tanácskoznak.

A keresztények számára a bibliai elbeszélés nem mitológia - jelentette ki XVI. Benedek pápa kedd reggel a szinódus előtt.

A Vatikán lapja, az Osservatore Romano szerint a pápa kijelentette: "a Biblia történelemkritikai megközelítése segítséget nyújt annak megértéséhez, hogy a szent szöveg nem mitológia, hanem valóságos történet". "A hit elegendő azonban ahhoz, hogy ne tekintsük a Bibliát a múlt szövegének" - tette hozzá.

A világ legrégebbi keresztény szentélyét fedezték fel Jordániában, a rihabi Szent György-templom alatti barlangrendszerben.

"Meggyőződésünk szerint ez lehetett az első keresztény templom a világon, amely i.sz. 33  és 70 között épülhetett" - mondta Abdul Káder Huszan, a rihabi régészeti központ vezetője. A tudós csodálatosnak nevezte a felfedezést, hozzátéve: a régészek bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy a szentély menedéket nyújtott a korai keresztényeknek - Krisztus 70 tanítványának.

A barlangi szentély

Mint a Szent György-templom mozaikján olvasható, a hetven tanítvány Jeruzsálemből a keresztényüldözések elől menekült el, s Jordánia északi részén, Rihabban talált menedékre. Történelmi forrásokat idézve Huszein rámutatott, hogy a hetven tanítvány titkon gyakorolta vallását a földalatti szentélyben.

"Véleményünk szerint mindaddig nem hagyták el a barlangot, amíg a római császárok nem vették fel a kereszténységet. Ekkor építették a Szent György-templomot" - mondta. A Szent György-templomot, amelyet a világ legrégebbi "valódi" templomának tartanak, i.sz. 230 körül építették. Ezt a titulust mindössze az a szentély vitathatja el, amelyet szintén a 3. században építettek, s 1998-ban tártak fel a jordániai Akabában.

A régész szerint a barlang melletti temető is értékes információval szolgál. "Cserépedényeket találtunk, amelyek a 3. és a 7. század között készültek" - emelte ki Huszan. A leletek tanúsága szerint az első keresztények s leszármazottjaik a késő római korig éltek a térségben. A barlang lakóhelyként is szolgált a korai keresztényeknek. A régészek feltártak egy mély alagutat is, amelyen keresztül a hetven remete vízhez jutott.

Rihabban eddig mintegy 30 templomot tártak fel.

A frigyládára épült az első keresztény templom
           2006. december 8.

A régészek a hét elején jelentették be, hogy feltárták a világ egyik első keresztény templomát, amely a frigyládának otthont adó találkozás sátra helyére épült fel.

A Ciszjordániában található Siló mellett folytatott ásatások során gazdagon díszített mozaikot és Jézus Krisztusra utaló feliratokat találtak. A Yitzhak Magen és Jevgenyij Aharonovics vezetésével dolgozó régészek szerint a most feltárt templom a 4. század végén épült, és ez lehetett a világ egyik első keresztény temploma.

Silóban az első ásatásokat egy dán kutatócsoport végezte 1922-23-ban, majd az 1980-as évek elején folytatott feltárások igazolták, hogy egykor itt álhatott a találkozás sátra. A mostani munkálatok során arra találtak bizonyítékot, hogy a korai keresztények tudatosan építkeztek egy ősi szent helyre.

A Silóban dolgozó régészek számára a mozaik megtalálása óta az okozza a legnagyobb dilemmát, hogy a további munkálatok miatt feltörhetik-e azt. Siló lakói persze az ásatás folytatására ösztönzik a régészeket, hiszen számukra a jelenlegi politikai helyzetben egy hasonló lelet a további Izraelhez tartozást jelentheti.

Az Ótestamentum szerint a Tízparancsolat tábláit tartalmazó frigyládát több száz éven keresztül tartották az Izrael központjának számító Silóban. Miután a filiszteusok feldúlták a várost, a ládát több helyen tárolták, majd végül a Salamon király által építtetett jeruzsálemi templomba került. Amikor 400 évvel később a babiloniak kifosztották a templomot, s a frigyládának nyoma veszett.

Jön a pápa?

Digitalizálják a Sínai kódexet

A szíriai faluban ma is Jézus nyelvét beszélik

   Magyar Kurír, április 25. 11:53

Malula, a Damaszkusztól északkeletre fekvő település, ahol ma is beszélik az arámi nyelvet, egyedülálló nyelvi szigetnek számít Szíriában.

A „sziget” azonban egyre zsugorodik, és hamarosan el is tűnhet. Az egykor Szíria, Törökország és Irak területén élő, arám nyelvű keresztény népesség megfogyatkozott: egy részük nyugatra menekült, mások áttértek az iszlámra. Az iraki keresztények tömeges menekülése miatt a folyamat különösen felgyorsult – írja az International Herald Tribune internetes változata.

Yona Sabar, a Los Angeles-i Egyetem sémi nyelvészeti tanszékének professzora elmondta: „Malula és a két szomszédos település, Dzsubadin és Bakhaa a nyugati arám nyelvjárás ’utolsó mohikánjai’. Jóllehet a nyelv sokat változott az évszázadok során, és erősen érződik rajta a szíriai arab hatása, feltehetően ezen a nyelven beszélt Jézus 2000 évvel ezelőtt Palesztinában.”