Cigány Biblia a Ceferino Házban

A Mária Rádió műsora, 2009. jan. 14.
Meghallgatás >>>

Kalyi Jag-zene hallgatása >>>  

Január 14-én a Mária Rádió „Ceferino Ház” c. műsora a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat által 2008. Karácsonya előtt kiadott teljes Cigány (Lovári) Bibliával foglalkozott. Az alábbiakban a műsorban elhangzottak szerkesztett változata olvasható.

[Dúl Géza] Dicsértessék a Jézus Krisztus! A kedves hallgatók most ismét a Ceferino Ház adását hallják a szokott időben. Szeretettel köszöntök minden kedves hallgatót, Dúl Géza vagyok, a szerkesztő.

[Mezei Ádám] Üdvözlöm a kedves hallgatókat, Mezei Ádám vagyok.

[Bari József] Szintén köszöntöm a hallgatókat, Bari József vagyok.

[D.G.] Kedves hallgatók! Adásunk kezdetén egy híradással szolgálunk. December 2-án és 3-án ülésezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, és ezen a konferencián Székely János püspök atyát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációval foglalkozó megbízott püspökévé választották. Nagyon örülünk ennek, mert Keresztes püspök atya nyugdíjba vonulása óta egy kicsit árválkodott a cigánypasztoráció. Örülünk, hogy ennek a területnek végre Székely János püspök atya a felelőse a Püspöki Kar részéről. Az egyház a püspök köré rendeződik, és fontos számunkra, hogy ennek a területnek is legyen egy püspök felelőse. – A mai adásban is köszönetet mondunk Farkas Miklós technikusunknak. És már itt a hírekben szeretnék szeretettel köszönteni egy kedves vendéget, Pintér Szabolcsot…

[Pintér Szabolcs] Üdvözlöm a hallgatókat!

[D.G.] …egyelőre még nem áruljuk el, hogy miért hívtuk meg őt. Most még csak annyit róla, hogy a mai téma előterjesztése után egy fontos közlendővel fog a testvérek számára szolgálni. – És most egy kis zenével folytatjuk a műsort.

[Zene: Kalyi Jag]   

[M.Á.] Kedves hallgatóink, a Mária Rádióban a Ceferino Ház című műsort hallják. Mielőtt a továbblépnénk műsorunkban, még mielőtt megjelölném mai témánkat, hadd mondjam el önöknek, hogy a műsorban szereplő zene ma a Kalyi Jag-tól hallható. 2004-ben jelent meg egy lemezük ’Minden dalom a tiéd’ címmel. A lemez ma is kapható: ha az interneten a keresőbe beírjuk a Kalyi Jag-ot, könnyen megtaláljuk azokat az üzleteket, ahol árulják, és ahol meg is lehet rendelni. Tehát a mai alkalommal a Kalyi Jag zenél nekünk. A kissé egyéni stílusú dallamok ismerősek, és témánkhoz is kapcsolódnak. Mai témánk ugyanis az, hogy megjelent a lovári nyelvű teljes bibliafordítás.

[D.G.] Így van, és éppen ezzel kapcsolatban hívtuk meg a kedves vendégünket, Pintér Szabolcsot, akivel a műsor folyamán alaposabban is meg fogunk ismerkedni. Ő tudja olvasni a lovári nyelvű Bibliát, meg is érti azt. Ezért arra gondoltunk, hogy a bibliafordítással foglalkozó műsorunk kezdetén megkérjük őt, hogy a lovári nyelvre fordított Bibliából olvassa el ezen a nyelven a Biblia szívét: ’Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy el ne vesszen, hanem örökké éljen’ (Jn 3,16). Ezt fogjuk most hallani lovári nyelven.

[P.Sz.] Ke kade kamelas o Del la luma, ke pesko jekhtune Shaves das, ke sa kodo, kon ande leste patyal, tena xasalyvel, haj sagutno trajo te alvel les.

[M.Á.] December 23-án délelőtt a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat termében került sor arra, hogy a lovári nyelvre fordított teljes Bibliát bemutatták. Úgy tudom, hogy a világon elsőként hazánkban jelent meg a teljes Szentírás lovári nyelven. Ezen a sajtótájékoztatón mi is jelen voltunk, és készítettünk néhány riportot. Mikrofonvégre kaptuk Tarjányi Béla professzort, akinek igen nagy szerepe volt  a Szentírás lefordításában illetve a megjelentetésében.

[D.G.] Tarjányi Béla a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat elnöke, és ugyanakkor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Újszövetségi Tanszékének a vezető professzora. Tőle hallunk most egy néhány perces riportot.

[Mária Rádió] Miért tartotta fontosnak a Biblia lovári nyelvre való lefordítását, vagy miért gondolja, hogy fontos ez, miért tekintette szívügyének?

[Tarjányi Béla] Fiatal káplán-koromban kezdtem tanulni a cigány nyelvet az utcán játszó cigánygyerekektől. És az volt számomra az első meglepetés, amikor számolni tanítottak, és meghallottam a számok nevét: duj, trin, panzh, efta, okto, desh. Ezek a szavak nagyon hasonlítottak a számok görög neveihez. Ezzel kezdődött a barátságom a cigány nemzetséggel. Egyébként pedig egész életemben a Bibliával foglalkozom. Kétezer éve törekszik arra a keresztény egyház, hogy a Biblia üzenetét, a Teremtő üzenetét, Jézus tanítását minden nép saját nyelvén hallhassa és olvashassa. De ez egy 15 milliós nép számára, a cigányság számára sajnos csak most valósulhatott meg. Természetes volt számomra, hogy ha van valaki, aki vállalkozik erre a munkára, ha jön végre egy ember, és azt mondja: lefordítom a Bibliát, akkor mi mást tehettem volna, mint a Bibliatársulat vezetője, minthogy igent mondjak rá. Ez persze azt is jelentett, hogy ehhez az anyagi feltételeket is meg kellett teremteni az első betű lefordításától egészen a kiadás befejezéséig – és mi meg is tettünk mindent. A magyarság is ott van, ahol van, és a cigányság is ott van, ahol van… Mi, keresztények, katolikusok, a Bibliatársulat munkatársai a magyarság számára is a krisztusi értékeket mutatjuk fel, és valljuk, hogy a társadalmon csak ez segíthet, nem más. A cigányságnak is szüksége van arra, hogy őket is segítse. Annak örülnék, ha ez a fordítás és kiadás nem csak diadalmas siker lenne, hanem sokak kezükbe vennék ezt a cigány bibliát, lelkipásztorok, cigány pedagógusok, értelmiségiek stb., és a cigányság is felfedezné a Bibliában rejlő értékeket, amit mi most a Biblia Évében fergeteges módon, nem várt sikerrel ünnepeltük egy éven át. Ez az egy éves ünnep megmutatta, hogy az emberek között ma is milyen sokan vannak, akik látják, hogy a Szentírás örök érték. Hadd kapják meg ezt a saját nyelvükön cigány testvéreink is. Hátha jobban megvalósul ezáltal a békesség, a szeretet, az erkölcs, egymás elviselése és elfogadása – sőt, nemcsak egymás elfogadása, hanem egymás kölcsönös megbecsülése, szeretete is. Ezt hirdetjük mi magyarnak, cigánynak egyaránt, és most ehhez a cigányságnak is a kezébe adtuk ehhez a legfőbb eszközt, a Bibliát..

[M.R.] Mi lesz a sorsa a kinyomott példányoknak?

[T.B.] A cigányság körében nagyon sokan vannak vallásos, Isten-szerető, Mária-tisztelő emberek. Manapság azt szorgalmazzuk a magyarok között, hogy rendszeresen forgassák, olvassák a Bibliát, most cigány testvéreinket is arra hívjuk meg, hogy olvassák ők is – immár a saját nyelvükön –, csak jót tanulhatnak belőle. Bízom benne, hogy szükség lesz rá, és sokan fogják olvasni, hallani, hallgatni. És természetesen szeretnénk ezt a fordítást ismertté tenni, felajánlani Róma felé is, és Rómán keresztül az egész világ számára. Ez a teljes Biblia már nem kétnyelvű, mint a korábban kiadott Újszövetség, ez csak cigány nyelvű, tehát elméletileg a világ minden táján használható. Ismerek egy Újszövetség-fordítást, ami Franciaországban készült, és azt 90 %-ban megértem. Ha én egy francia fordító által készített cigány Újszövetséget el tudok olvasni, akkor remélhetőleg ők is megértik a mi fordításunkat, és sokan mások, szerte a világon.

[M.R.] Isten áldását kérem az Ön munkájára és a cigány népre. Köszönöm a beszélgetést Professzor Úr.

[T.P.] Én is köszönöm, és szeretettel köszöntöm a Mária Rádió hallgatóit.

[Zene: Kalyi Jag]   

[D.G.] A kedves hallgatók a Mária Rádióban a Ceferino Ház adását hallják. Témánk a most elkészült lovári bibliafordítás. Kezemben tartom a kötetet: egy jó vaskos kötet. Kezdődik a Teremtés könyvével – lovári nyelven – és a Jelenések könyvével fejeződik be. A stúdióban itt ül mellettem Pintér Szabolcs. Mi a különleges ebben a lovári fordításban? Voltak már próbálkozások korábban is, különböző országokban. Miért különleges ez a fordítás, kedves Szabolcs?

[P.Sz.] Igen, ahogy Tarjányi Béla professzor úr is említette, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában is jelent már meg cigány nyelven a Biblia egyes részeinek fordítása, ezeket azonban csak ott értették meg igazán, ahol készültek…

[D.G.] Mert ezek a fordítások a helyi tájszólást használták.

[P.Sz.] Igen. A most megjelent Bibliának az az érdekessége – azon felül, hogy az Ószövetség is és az Újszövetség is teljes egészében le van fordítva –, hogy ez a fordítás igyekszik visszanyúlni a cigány nyelv gyökereihez. Ezzel egyrészt azt szolgálja, hogy a cigány nyelv egységessé váljon, egy közös irodalmi nyelv szülessék. Azokat az ősi szavakat, amelyek a cigányok vándorlása során esetleg elkoptak, vagy kis sem alakultak, mert helyettük jövevényszavakat használtunk, azokat próbálja az ősi hindi, szanszkrit eredetű szavakkal helyettesíteni, pótolni.

[D.G.] Tehát tulajdonképpen az a különbség, hogy az eddigi fordítások mind helyi dialektusban készültek. Találkoztam én is különböző szentírási részek fordításaival például szinto (német cigány) nyelven, ami a cigány nyelvnek, a roma nyelvnek egy változata, dialektusa. Tudomásunk szerint ez fordítás az egyetlen a világon, amely egyetemes irodalmi nyelvet célzott meg. Milyen nyelvek, cigány dialektusok léteznek, kedves Szabolcs? Te ugye anyanyelvi szinten beszélsz cigányul?

[P.Sz.] A kárpáti-magyar az anyanyelvem, az, amit a nyelvtudomány kárpáti-magyar cigány nyelvként ismer. Azóta pedig, az irodalmi nyelv megismerése során elsajátítottam a lovári nyelvjárást is.

[D.G.] Miért éppen a lovári számít irodalmi nyelvnek, és mióta tekintjük ezt irodalmi nyelvnek?

[P.Sz.] Ez arra köthető vissza, hogy a különböző nyelvjárások közül a lovári és a kelderas nyelvjárás az, ami a legjobban és leginkább fennmaradt. Ez a nyelv tudott a hétköznapokban is olyan nyelvvé alakulni, ami a mindennapi használatban is megállta a helyét. Ez annak köszönhető, hogy azok a családok, amelyek a kereskedelemmel foglalkoztak régebben, sőt, a mai napig is ezzel foglalkoznak, azok általában nemzetközi szinten bonyolították a különböző üzleteiket…

[D.G.] És ezért lett uralkodó.

[P.Sz.] Éppen azért tudott fennmaradni, mert az üzleti életben a lovári és a kelderas nyelv számított elfogadottnak.

[D.G.] A legutóbbi felmérések azonban úgy tudjuk, hogy a lovári nyelvet Magyarországon a cigányság 7,6 %-a beszéli mindösszesen, míg a fennmaradó 87 % ún. romungro, akiknek az eredeti nyelve a kárpáti nyelv, de már nem beszélik. A kárpáti nyelv csak néhol él még, elsősorban egyes nógrádi falvakban, és még néhány helyen az országban, a Kárpát-medencében. De akkor jelent ez a Biblia, amit a cigányság többsége nem fog tudni olvasni? Az itt jelen levők közül Józsi is, Ádám is azok közé sorolható, akik tulajdonképpen már elveszítették a nyelvüket. Mit jelent számotokra a Biblia lovári nyelven?  Mit jelent egyáltalán az a tény, hogy a Biblia megjelent lovári nyelven?

[Bari József] A magam részéről ezt ahhoz hasonlítanám, mint amikor szentté avattak egy spanyol cigányt, Szent Ceferinót. Még jól emlékszem arra, hogy milyen nagy hatással volt ez személy szerint az én életemre, és milyen hatással volt az én cigányságomra. Nagymértékben megerősítette a cigány öntudatomat. Tulajdonképpen bánt, hogy a Szentírást nem tudom lovári nyelven olvasni, de az a tudat, hogy cigány nyelvre le van fordítva a Szentírás, valamilyen szinten teljessé teszi belül a személyiségemet, teljessé teszi a cigányságomat. Úgy is mondhatom: büszke vagyok, hogy az Isten most cigány nyelven szól a cigányokhoz, a saját anyanyelvükön. Én ugyan nem nagyon értem meg, de a teljesség érzését megadja nekem.

[D.G.] A cigányságodat tiszteli meg az egyház… Talán szabad úgy is fogalmazni, hogy az Isten megszólal a cigányok nyelvén, az Isten megtisztel benneteket. Cigány nyelven ilyen módon tud általunk megszólalni az Isten.

[V.Á.] Sajnos, én sem bírom a lovári nyelvet, nem a sajátom. De mindaz, amit Józsi elmondott, az én életemre is igaz. Számomra egyetemes jelentése is van a lovári nyelven megjelent Szentírásnak, hiszen mindenféleképp jelzésértékű, jelzi, hogy a cigány-kultúra egy létező kultúra, egy olyan kultúra, amely része az európai és az egész emberiség kultúrájának, van a világban létjogosultsága.

[D.G.] Miután hallottuk, hogy mit jelent a lovári nyelven megszületett Biblia a cigány emberek számára, hallgassuk meg a műfordítót, aki lefordította a Bibliát. Vesho-Farkas Zoltán szólal meg a következő riportban.

[M.R.] Hogyan kezdődött a Szentírás lefordítása?

[V-F.Z.] Közel tíz évre kell visszatekintenem, amikor mint műfordító, mint újságíró dolgoztam. Kiadásra kerültek már verseim, műfordításaim, színdarab-fordításaim. Akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a Szentírást is le kellene fordítani cigány nyelvre, hiszen a világon ez a legnagyobb létszámú nép, amelynek nyelvére a Szentírás még nincs lefordítva.

[M.R.] Volt-e egészen személyes indíttatás, amiről számot tudnál adni?

[V.-F.Z.] Jólesik a kérdés, hiszen a gyerekkoromra tekinthetek vissza. Édesanyám nagyon hívő asszony, mindig arra tanított bennünket, hogy figyeljünk oda egymásra, szeressük egymást, és olvassuk a Szentírást. Volt egy óriási nagy Szentírásunk, amelyben nagyon-nagyon szép, óriási grafikus illusztrációk voltak, ezek engem egészen pici koromban megragadtak. Jézus életéről szóltak, amikor a tengeren járt, amikor az embereket gyógyította, amikor a Hegyi Beszédet mondta. Mindez nagyon megragadott engem, általa egy más világba, szinte mesevilágba kerültem. Nagyon jól jött ez az én lelkemnek. Amikor megkérdeztem édesanyámat, hogy miről is szól mindez, ő leült velem, és elmondta, hogy ez egy igaz történet, ez nem mese, kisfiam. És ez engem nagyon mélyen megérintett. Ez volt a legelső találkozásom a Szentírással, a Bibliával.

[M.R.] A munka során kik voltak melletted?

[V.-F.Z.] Legelőször és mindenki előtt Tarjányi Béla professzor urat kell megemlítenem. Ő a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat elnöke. Ővele rengeteget konzultáltam. Rajta kívül mindenekelőtt a szüleimnek mondhatok köszönetet, hiszen az anyanyelvet tőlük tanultam. Amikor még Budapesten éltem, nagyon sokszor hazatelefonáltam a szüleimnek, hogy édesanyám vagy édesapám, hogy’ is van ez a kifejezés, mi ennek az értelme. De ami dolog legmélyét illeti, el kell mondanom, hogy a  feleségem, a családom, a kisfiam is mellettem voltak. Nagyon nagy köszönettel, hálával tartozom nekik. Mert – ha már így a személyes dolgokról is kérdezel, akkor elmondom –, hogy olykor hajnali négy óráig dolgoztam. Ez megviselte, gondolom, a családot is, de a napi kötelező penzumomnak meg kellett lenni.

[M.R.] Volt-e melletted olyan cigány ember, akihez tanácsért fordulhattál fordítás közben?

[V.-F.Z.] Igen, voltak kritikai hozzászólások, ezeknek nagyon örültem. Idős emberekkel szeretek igazából beszélni, akik autentikus cigány emberek, cigány nyelven beszélnek, úgy is gondolkodnak. Velük nagyon jóízű beszélgetéseim voltak, és nagy segítséget jelentettek. Édesapám lótartó ember. Annakidején én is mentem vele különböző lóvásárokba. Ez úgy történt, hogy a mi házunknál összegyülekezett nagyon sok cigány – édesapámat valamilyen oknál fogva nagyon kedvelték, népszerű ember, hál’ Istennek, jelenleg is tisztelik a cigány emberek és a nem cigány emberek. – Egyszóval nálunk összejöttek, leültek, egészen úgy, mint a régi regékben – ennek én még részese voltam. Nagyon sokan voltak, volt tábortűz, leültünk, és ilyenkor sok csodálatos mesét halottam, érdekes történeteket – és mindezt anyanyelven. Az anyanyelv az egyik legfontosabb lételeme egy népnek, hiszen ’nyelvében él a nemzet’. Azt hiszem, most van a legnagyobb szükség arra, hogy a mai generáció újra tanulja meg a nyelvet, hiszen nagyon kevesen beszélik már. Ennek a legelső lépcsőfoka a Szentírás lefordítása lehet, mint ahogy ez talán minden egyes nyelvnél így volt, hiszen irodalomteremtő ereje volt a Bibliának.

[M.R.] A cigány nyelvről ma a legtöbben azt gondolják, hogy nem igazán alkalmas arra, hogy ezen a nyelven irodalmi művek jelenjenek meg. Ennek ellenére most itt van egy igen nagy terjedelmű írás, a cigányra fordított Biblia, ami elsősorban spirituális, de mondhatni szépirodalmi műnek is…

[V.-F.Z.] Nos, az a hiedelem ezzel kapcsolatban, hogy a cigány nyelv nem alkalmas különböző művek visszaadására irodalmi szinten, egyáltalán nem állja meg a helyét. Hiszen fordítottam már Shakespeare műveket is, Euripidész műveket, Szophoklész műveket. A cigány nyelv igenis alkalmas arra, hogy irodalmi művek megjelenjenek ezen a nyelven. Az azért hozzá kell tennem, hogy nyelvújítási kifejezések, szavak nélkül nem lehetett volna elkészíteni a szentírásfordíást. Ehhez vissza kellett nyúlnom az eredeti hindi nyelvhez.

[M.R.] Tudnál-e említeni munkád során  egy-egy olyan pillanatot, ami emlékezetes számodra?

[V-F.Z.] Számos ilyen élményről beszélhetnék. A legkellemesebb pillanatok talán azok voltak, amikor olyan részleteket olvastam, amelyek az apa és a gyermek kapcsolatáról szóltak, amikor az édesapa intelmeit mondta fiának, például Tóbiás. Amikor ezeket a részeket a fordítást követően már cigány nyelven olvastam vissza, az jutott az eszembe, hogy amikor az én fiam egy kicsit nagyobb lesz, én is hasonló szavakat szeretnék mondani a fiamnak – és ez nagyon jóleső érzés volt. Ezek a szövegek olyan mélyen érintik meg az embert a legbelső világában, hogy azt hiszem, ez maga a szeretet. De említhetnék még számos más emlékezetes pillanatot is, amikor emberekkel találkoztam, és még a nem cigány emberek is odajöttek, és lelkesen mondták, hogy csodálatos dolog az, amit művelek. Nem ismerik ezt a nyelvet, hisz nem cigány emberek, de jólesik a csengése... Ezek az emberek odajöttek, megsimogatták a kezemet, és ez bizony nagyon jólesett. Az egyik legfontosabb pedig az, amikor a szüleim szemében látom az örömkönnyeket megcsillanni: ’Fiam, ezt te csináltad a jó Isten segítségével. Ez csodálatos. Köszönjük.’

[M.R.] Én is ugyanezt tudom csak mondani, és kívánom, hogy a jó Isten kísérjen a további munkádban. Köszönöm a beszélgetést.

[V.-F.Z.] Hasonlóképpen kívánom én is neked. Nagyon szépen köszönöm a kedves szavaidat, és köszöntöm a te kedves családod, és minden kedves rádióhallgató családját, köszöntök, minden cigány embert és nem cigány embert is. Fogják meg egymás kezét szeretetben, és egy pár pillanatig érezzék egymás szívének öröm-lüktetését, érezzék Isten szeretetét. Ezt kívánom minden hallgatónak.

[D.G.] Kedves hallgatóink, önök a Mária Rádióban a Ceferino Ház című műsort hallgatják. Mai műsorunk témája, hogy megjelent a lovári nyelvű teljes bibliafordítás. – A fordítóval készített interjú meghallgatása után vendégünkhöz, Pintér Szabolcshoz fordulunk. Kedves Szabolcs, többször megszólaltál már a műsorban. Mondanál magadról egy néhány szót, honnan származol, melyik az a nyelv, amelyiket anyanyelvként beszélsz, illetőleg a családodtól magaddal hoztál?

[P.Sz.] Igen. Pintér Szabolcsnak hívnak, és Nógrád megyéből származom, Szügyben születtem egy magyar-cigány családban, ahol még beszéltük a nyelvünket, a kárpáti-cigány nyelvet. Számomra természetes volt, hogy beszélünk magyarul is és cigányul is. Később, ahogy telt az idő, akkor furcsállottam, hogy vannak olyan magyar cigányok is, akik nem beszélik a nyelvüket, sőt, sokszor még a magyar cigányok vagy oláh cigányok is meglepődnek, ha azt hallják, más magyar cigányok beszélnek még cigányul.

[D.G.] Elmondanád, hogy mi a végzettséged és mi a foglalkozásod? Végülis Szügyből indultál…

[P.Sz.] Az ELTE-n végeztem, szociálpolitikai szakon. Jelenleg szociális munkával foglalkozom, szegény családokat segítek. A közeljövőben is az a tervem, hogy ilyen területen dolgozzak.

[D.G.] A Biblia megértéséhez elég volt az a nyelv, amit tanultál a családban, vagy foglalkoztál másmilyen módon is a nyelvvel?

[P.Sz.] Igen, foglalkoztam. Amikor megismertem más nyelvjárásokat is, egyre jobban kezdett érdekelni, hogy miért és hogyan térnek el egymástól. Egy kicsit jobban beleástam magam ebbe a dologba, elkezdtem ezzel foglalkozni egy kicsit tudományosabban is. Törekedtem arra, hogy megértsem, hogy a különböző nyelvjárások hogyan alakultak ki, és hogy milyen hatások voltak azok, amelyek miatt különböznek egymástól.

[D.G.] A Bibliát milyen gyakran olvasod?

[P.Sz.] Ez eléggé változó, függ attól is, hogy milyen évszak van, például húsvéti vagy karácsonyi. Általánosságban azt mondhatom, hogy hetente, kéthetente egy-egy alkalommal szoktam a kezembe venni a Bibliát, mostmár egy ideje cigány nyelven is.

[D.G.] Eddig magyarul olvastad. Azt szeretném megkérdezni még, hogy milyen érzés volt számodra, amikor először kézbevetted a Bibliát cigány nyelven? Azt, amit addig magyarul olvastál?

[P.Sz.] Az első érzés, ami bennem megfogalmazódott, az a tisztelet volt, a cigányok iránt tanúsított tisztelet. És szeretném megköszönni a Katolikus Egyháznak, hogy lehetőséget adott arra, hogy megjelenjen cigány nyelven a Biblia. Igazán jó érzés volt az a megtiszteltetés, az emberi méltóság átélése, hogy a mi nyelvünkön is szól hozzánk a Biblia. Ez nagyon fontos volt. Amikor a Bibliát cigányul is elkezdtem olvasni, tulajdonképpen ugyanazok az érzelmek, ugyanazok a gondolatok fogalmazódtak meg bennem, mint amikor magyarul olvastam. De megtapasztaltam egy sokkal közvetlenebb, egy sokkal intimebb viszonyt, kapcsolatot a Bibliával. Nekem cigányként, nekem cigány embernek fontos az identitásom, fontos az, hogy cigány vagyok, hogy cigánynak születtem – és most ezen a nyelven, a mi cigány nyelvünkön is olvashatom azt, ami számomra útmutató. Mutatja, hogy hogyan éljek, hogyan éljem a mindennapjaimat, hogyan érjem el a mindennapokban a céljaimat, hogyan tudjak a családomnak példát mutatni. Ez számomra nagyon fontos, és azt gondolom, remélem, hogy másoknak is az lesz majd.

[D.G.] Valamiképpen közelebb is hozta hozzád a jó Istent... Talán nem is közelebb, hanem inkább bensőségesebbé tette a jó Istennel való kapcsolatodat, mert a családban tanult, a szüleidtől kapott nyelven szólt hozzád az Isten.

[P.Sz.] Igen, így van, és ez szoros összefüggésben van azzal, hogy cigányul is olvasom a Bibliát. Így sokkal több erőt és nagyobb felelősséget érzek magamban az iránt, hogy elmondjam és tegyem azt, amiről úgy érzem, hogy a felelősségem – hogy megtegyem azt saját magamért, és másokért is.

[D.G.] Nagyon szépen köszönjük.

[B.J.] Bennem azért fölmerült még egy kérdés. Szó esett arról, hogy nekünk, cigány embereknek miért fontos a Szentírás. De van itt közöttünk nem cigány ember is. Most őt szeretném megkérdezni…

[D.G.] Akasztják a hóhért…

[B.J.] …hogy miért lehet fontos egy cigánynyelvű Szentírás megjelenése, vagy maga a cigány nyelvű Szentírás egy nem cigány embernek?

[D.G.] Azt hiszem, ezt az egyház szemével kell néznünk. Az egyház részéről nem kegy, ha szabad így mondani, hogy lefordítja egy nyelvre a Bibliát. Krisztus minden néphez küldi tanítványait. Ha az egyház Krisztus egyháza akar lenni, és hűséges akar maradni Krisztushoz, akkor nem teheti meg, hogy egy népnek nem fordítja le a Szentírást. Az egyház isteni jegye az egyetemessége, és ez az egyetemesség sérülne, ha – hallottuk Vesho-Farkas Zoltán szavait – egy 15 milliós népnek, sőt, ha az indiaiakat is beszámítjuk, akkor 35 milliós népnek a nyelvére nem fordítaná le a Bibliát. Ezt nem teheti meg az egyház, mert Krisztusnak az isteni üzenet továbbadásával. Ezen kívül emberi méltóságot is ad, vagy akár azt is mondhatom: isteni méltóságot ad a cigány embereknek is az, hogy az ő nyelvükön is megszólal az Isten. Többé már nem közvetítve, nem egy másik népnek a nyelvén, hanem közvetlenül az ő nyelvükön szól hozzájuk Isten. Meggyőződésem, hogy ez elősegíti a cigányok és nem cigányok közötti igazi testvériséget is. Ezért számomra is, aki nem cigány embernek születtem, de embernek, mint mindannyian, sőt Isten gyermekének, számomra is fontos az, hogy cigány nyelven megszólal a Biblia. Engem is segít abban, hogy egyenrangú testvérek legyünk Krisztusban. Az Isten szava isteni méltóságot kölcsönöz mindnyájunknak egyformán.

De a műsorunk ideje lassan le is jár, ezért elköszönök a kedves hallgatóktól. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

[B.J.] Nyugodt, szép estét kívánok mindenkinek.

[M.Á.] További jó éjszakát kívánunk!

[P.Sz.] Zhantar Devlesa!

-----------------------------------

     Cigány szöveg meghallgatása >>> (Jn 1-6. fejezet, olvassa: Pintér Szabolcs)
     Az Újszövetség szövege   (Letöltés)
     Cigányok, cigány nyelvek, cigány bibliafordítás   (Tanulmány)