A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat
megalakulása
Megnyitó ünnepség, Központi Szeminárium, 1990. febr. 13.
A Szent Jeromos Bibliatársulat működésének ünnepélyes megnyitására 1990. február 13-án került sor a budapesti Központi Szeminárium dísztermében. Megnyitó ünnepségen részt vett dr. Paskai László, a Magyar Püspöki Kar elnöke, további hat püspök atya, több biblikus professzor, a Társulat alapító tagjai, a Katolikus Bibliaszövetség részéről P. Rijks gondnok, valamint a Stuttgarti Katolikus Bibliatársulat igazgatója, Fr.-J. Ortkemper, és az Osztrák Katolikus Bibliatársulat igazgatója, N. W. Höslinger. A megnyitó ünnepségen a résztvevők elfogadták a Társulat alapszabályát, felvázolták a Társulat konkrét feladatait, ezzel megkezdődött hazánkban is a Katolikus Bibliatársulat tevékenysége.
Előzmények – Ausztriában és Németországban már a 20. sz. első felétől előtérbe került a biblikus apostolkodás – Ausztriában elsősorban Parsch Piusz kezdeményezésére, Németországban pedig a nacionálszocializmus káros hatásának ellensúlyozására. A II. Vatikáni Zsinat kezdetén a Szent Péter bazilikában, a Zsinat plenáris üléseinek helyszínén ünnepélyesen elhelyeztek egy díszes Bibliát. A zsinati határozatok nyomán a Katolikus Egyház liturgiájában sokkal hangsúlyozottabban kapott szerepet a Szentírás, a Dei Verbum zsinati határozat pedig a katolikus hívek számára is javasolták a zsinati atyák a rendszeres szentírásolvasást és –tanulmányozást.
A Zsinat a Szentírást olyan értéknek tartja, amelynek központi helyet kell elfoglalnia a lelkipásztori munkában. Ennek előmozdítására 1966-ban Bea bíboros, aki hosszú biblikus tanári tevékenysége után akkor már a Keresztény Egység Titkárságának elnöke volt, az Egységtitkárság keretében létrehozott egy külön osztályt a Dei Verbum ajánlásainak végrehajtására. Bea bíboros 68-ban meghalt, így utódának, Willebrands bíborosnak védnöksége alatt, 1969. április 16-án Rómában Katolikus Bibliaapostolság Világszövetsége néven megszületett egy központi intézmény (1991-től: Katolikus Bibliaszövetség). Az alapítók szándéka szerint a Világszövetség célja „segítséget nyújtani a püspököknek, hogy megfelelhessenek annak a felelősségnek, amelyet a Biblia ismeretének és használatának terén hordoznak”, főként pedig „hogy megvalósuljanak azok a rendkívül fontos célkitűzések, amelyeket a II. Vatikáni Zsinatnak az Isteni kinyilatkoztatásról szóló határozata megfogalmazott”. A Világszövetség első védnöke, majd 1972-től első elnöke König bíboros volt. A Szövetség arra kérte az egyes országok Püspöki Konferenciáit, hogy hozzanak létre saját országos intézményt (Bibliatársulatot) a biblikus apostolkodás előmozdítására.
Hazánkban csak az 1989-es politikai változások nyomán nyílt lehetőség Bibliatársulat létrehozására. Tarjányi Béla biblikus professzor, aki dr. N.W. Höslinger meghívására 1972 óta rendszeresen részt vett a középeurópai bibliatársulatok igazgatóinak értekezletén, 1989. január 13-án – a Központi Szeminárium dísztermében – mintegy 30-40 lelkes társával elhatározta, hogy Magyarországon is létrehozzuk a Bibliatársulatot Szent Jeromos Bibliatársulat néven. Elkészült leendő Társulat alapszabálya, és a magyar katolikus biblikus professzorok ajánlásával a Püspöki Konferencia elé került jóváhagyásra.
A megnyitó ülés – Miután pozitív döntés született, 1990. február 13-án sor kerülhetett az ünnepélyes megnyitó ülésre – ugyancsak a Központi Szeminárium dísztermében. Jelen volt dr. Paskai László, a Magyar Püspöki Kar elnöke, rajta kívül további hat főpásztor, több biblikus professzor, a Társulat alapító tagjai, a Katolikus Bibliaszövetség részéről P. Rijks gondnok, ezen kívül a Stuttgarti Katolikus Bibliatársulat igazgatója, Fr.-J. Ortkemper és az Osztrák Katolikus Bibliatársulat igazgatója, N. W. Höslinger. Az ünnepi ülésen Tarjányi Béla vázolta az előzményeket, valamint az induló Társulat legfőbb célkitűzéseit. A célok között első helyen szerepeltek a Szentírásnak kedvezményes áron való terjesztése, és magyar nyelvű Bibliák juttatása a határon kívül élő katolikus magyar híveknek. A résztvevők – a püspök atyák, a Világszövetség képviselői, a jelenlévő biblikus professzorok és alapító tagok egyhangúlag, örömmel nyugtázták, hogy a Szent Jeromos Bibliatársulat létrejött, és sokak örömére elkezdi működését a Magyar Katolikus Egyházban.
Az Társulat alapszabályának egyházi jóváhagyásáról Paskai László 1990. márc. 23-án értesített, a polgárjogi bejegyzés 1990. jún. 28-án történt. Miután a Bibliatársulat létrejött, a Magyar Püspöki Kar teljes jogú tagként felvételt nyert a Katolikus Világszövetségbe (1990. ápr. 13.). 1990 Szentírásvasárnapjára jelent meg a Társulat biblikus-lelkipásztori, ismeretterjesztő negyedéves folyóiratának (Jeromos füzetek) első száma. A Társulat taglétszáma az első időkben minden évben megkétszereződött (a megnyitó ülésen 95 tag; 1990 végén 200, 1991-ben 415, 1992 végére 950 tag, köztük 5 püspök és kb. 250 pap és szerzetes), jelenleg ezernél több tagja van a Társulatnak.
A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat alapító tagjai: Amigya Pál, Bábiczky László dr., Bajcsy Lajos plébános, Bakos Zoltán, Balla Gábor, Balogh Árpád, Balthazár Zsolt, Bánk József dr. püspök, fr. Barsi Balázs dr. teol. tanár, Bauer Gizella, Beer Miklós dr. teol. tanár, Beöthy Bertalan, Borbély Pálné, Bozzay Gyuláné, Bujdosó István, Clamar Lajos, Clamar Lajosné, Csáky Irén, Csuka Zoltánné Kemény Katalin, Czár János dr., Debreczeni Lajos, Dorner Márta, Ecsedy Tamás, Fazekas Anna, Fekete István plébános, Felsmann József [Út, Igazság, Élet], Felsmann Józsefné, Fenyvessy Lajos, Földényi János dr., Fried Vilmos plébános, Garbac Józsefné, Gável József, Gedeon József plébános, Gneth Zoltánné, Gőcze Lajos, Gorove László dr., Gruber Mária, Gyimóthyné Ádám Éva, Győri Attiláné, Kovács Gábor [Hétláng], Holinszky Zsófia, Horvay Mária, Horváth László Lajos dr., Horváth Zoltán, Hurton Etelka, Marianne Jambor, Jancsó István plébános, Járominé Zárai Györgyi, Karcza Erzsébet, Katona István püspök, Katona Lajos plébános, Kecskésné Pantó Eszter dr., Késmárki Mária, Kiss Zoltánné, Koppányi Elemér, Kovács Gáborné, Kovács Sándor plébános, Lázi Ferenc, Lorbert Mária, Marosi I. Izidor püspök, Maros Károly, Marton Pál, Méhész Elek, Mihályi Angéla, Milhoffer Miklós plébános, Moyzes Éva, Molnár Ferenc, Molnár Istvánné, Molnárné Németh Ilona, Mozsgai József plébános, Muszély Viktor, Nagy István, Novák József ny. plébános, Opálény Izabella, Ozsváth Eszter, Papp Mária, Pásztor Győző plébános, Penkert Emőke dr., Polgári Ferenc plébános, Puskás Mária, Radocsai Jolán [Ferences Mária Misszonárius Nővérek Társulat], Radnóti Mária, Rajkai István, Ronkay Ferenc dr., Ronkay Ferencné, Simon József dr. plébános, Sipos Veronika, Szabó Ferenc, Szabó Géza plébános, Szabó Gyula dr. plébános, Szabó János plébános, Szabó Mária, Szeblák Tamás, Székely István, Szeleczky Szilárd, Szita Gábor, Szőke Jánosné, Tajdina József plébános, Tarjányi Béla, Tarjányi Ferenc c. esperes, Tarjányi Erzsébet, Temesszentandrási Péter dr. káplán, Térmeg Jánosné dr., Török Árpád, Turny Tiborné, Turóczy Jánosné, Ugrits Tamás, Urbán Imre plébános, Vágvölgyi Éva, Váradi József esperes, Varga Lajos püspöki titkár, Varga Sándor, Virág Gyula plébános, Vizsolyi Gyula, Vizsolyi Gyuláné, Wisolith Ilona.
Lásd még: Magyar Kurír > > > Magyar Kurír > > > VPA Hírporta > > >