Isten Szava az Egyház életében és missziójában

A Szinódus Munkadokumentumának bemutatása

Vatikán, 2008. jún. 12.

Június 12-én fél 12-kor a Szentszék Sajtóközpontjában, a II. János Pál teremben sajtótájékoztató keretében mutatták be a Munkadokumentumát (Instrumentum Laboris) a Püspöki Szinódus XII. Általános Ülésének, amelyre a Vatikánban kerül sor 2008. október 5. és 26. között “Isten Szava az Egyház életében és missziójában” címmel.

A sajtótájékoztatót Nikola Eterović bíboros, a Püspöki Szinódus főtitkára, valamint Fortunato Frezza, a Püspöki Szinódus titkárhelyettese tartotta.

Nikola Eterović bíboros a sajtótájékoztatón ismertette a Szinódus Munkadokumentumát, a Szinódus menetét és célját. Ez utóbbiról többek között az alábbiakat mondta:

“Fonos az alapos, elméleti hozzáállás, melynek során tisztázni kell az alapvető igazságokat a kinyilatkoztatásról: Isten Szaváról, a Hagyományról, a Bibliáról, a Tanítóhívatalról, amelyek ösztönzik és garantálják a hit helyes és hatékony elmélyülését. Erre a biztos alapra épülnek azután a lelkipásztori szempontok: el kell mélyíteni a Szentírás iránti szeretetet, hogy a hívek előtt szélesre táruljon az odavezető út (vö. DV 22), főként a Lekció Divinát kell gyakorolni, megfelelően igazítva azt a különböző helyzetekhez. Ebben az összefüggésben elengedhetetlenül fontos újra felfedezni az Isten Szava és a ligturgia közötti kapcsolatot, amelynek csúcspontja a szentmise ünneplése. Figyelemreméltó, hogy a Munkadokumentumban gyakran megjelennek azok a lelkipásztori teendők, amelyeket a püspökök javasoltak, akik a rájuk bízott nyáj pásztorai. Hogy lássuk, mennyi teendő van még, elég arra gondolni, hogy bibliafodítás eddig 2454 nyelven létezik, jóllehet összesen 6700 nyelv van a világon, s ezek közül 3000 nyelvet fontos nyelvnek tekinthetünk. A Biblia van a legtöbb nyelvre lefordítva a világon, de nem eléggé olvassák. A Gfk-Eurisko legutóbbi felmérése szerint a vallásukat gyakorló olaszoknak csak a 38 %-a olvasott el egy részt a Bibliából az elmúlt egy évben. Ez az arány 27 %-ra módosul, ha csak a felnőtt olasz lakosságot tekintjük. Olaszországban és a többi vizsgált országban a többség, a lakosságnak több mint az 50 %-a vélekedik úgy, hogy a Szentírást nehéz megérteni.. Nyilvánvaló, hogy az embereknek szükségük van arra, hogy bevezessük és segítsük őket a Biblia egyházias megértésében.”

A teljes, eredeti szöveget l. a Vatikán honlapján >>> Az idézett rész eredeti szövege:

“Pertanto, è importante fare un essenziale riferimento teorico, cercando di chiarire maggiormente gli aspetti fondamentali della verità sulla Rivelazione: sulla Parola di Dio, sulla Tradizione, sulla Bibbia, sul Magistero, che motivano e garantiscono un valido ed efficace cammino di fede. Su tale base solida si fondano, poi, ragioni di natura pastorale: stimolare l’amore profondo per la Sacra Scrittura affinché i fedeli abbiano largo accesso ad essa (cf. DV 22); praticare maggiormente la Lectio divina, debitamente adattata alle varie circostanze. In tale contesto appare vitale riscoprire il nesso tra la Parola di Dio e la liturgia che ha il punto culminante nella celebrazione della Santa Messa. Al riguardo, è indicativo che nell’Instrumentum laboris siano spesso riportate le Incidenze pastorali, suggerite dai Vescovi, Pastori del gregge che è stato affidato alle loro cure. Per far vedere quanto bisogna fare in tale campo, è sufficiente ricordare che la Bibbia è tradotta in 2.454 lingue, mentre nel mondo vi sono fino a 6.700 lingue, di cui 3.000 sono considerate come principali. La Bibbia è il libro più tradotto e diffuso nel mondo ma, purtroppo, non è molto letto. Secondo le recenti indagini del Gfk-Eurisko, solamente il 38 % degli italiani praticanti avrebbe letto un brano biblico negli ultimi 12 mesi. La percentuale scende al 27 % se si prende in considerazione la popolazione italiana adulta. La maggioranza dell’oltre 50 % considera la Sacra Scrittura difficile da intendere, in Italia e in altri Paesi consultati. Ovviamente, la gente ha bisogno di essere introdotta e guidata ad una intelligenza ecclesiale della Bibbia.”

Híradás:   Magyar Kurír   >>> Magyar Kurír   >>> Hírporta   >>>