Kutatási gyorsjelentés a Biblia évéről
2009. április 4. 9:05
A Forsense 2009 februári közvélemény-kutatásában 1000 főt
kérdezett meg a Biblia éve eseménysorozatról. A megkérdezettek
többsége (56 százalék) hallott arról, hogy egy kezdeményezés alapján 2008 a
Biblia éve volt Magyarországon. A becslési hibát is figyelembe véve ez a
felnőtt lakosságon belül körülbelül 4,2-4,7 millió embert jelent.
Nem csak olyan csoportok hallottak az átlagosnál
nagyobb arányban az eseménysorozatról akikre a vallásosság is nagyobb arányban
jellemző – a nők 59 százaléka, a 60 évnél idősebbek 63 százaléka hallott a
Biblia évéről – hanem a diplomások (69 százaléka) és a magas egy főre jutó
jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők (69 százalék) körében is átlag
feletti volt az ismertsége. Ugyanakkor a szintén magasabb vallásosságot mutató
falun élők körében átlag alatti (50 százalék) volt a tájékozottság az
eseménysorozattal kapcsolatosan, ami a témával kapcsolatos információáramlás
egyenetlenségére utal. Ezt a megállapítást támasztja alá az is, hogy míg a dél-
és közép-dunántúli régióban átlag alatti volt a tájékozottság (46-47 százalék),
addig a Dél-Alföldön a megkérdezettek 64 százalék-a hallott arról, hogy az
elmúlt esztendő a Biblia éve volt.
A vizsgálatból kiderül, hogy a kérdezettek 17
százalékát kitevő, magukat az egyház tanítása szerint vallásosnak tartók nagy
része (közel 80 százalékuk) hallott a rendezvénysorozatról, de a nem vallásosak
körében is 43 százalékos volt a tájékozottság. A felekezethez tartozás
ugyanakkor nem mutat összefüggést az ismertséggel, a programban résztvevő három
nagy felekezethez tartozók egyformán 55-56 százalékban szereztek tudomást róla.
Ugyanez a helyzet, ha csak az egyház tanítása szerint vallásosakat hasonlítjuk
össze: a katolikusok és a reformátusok esetében 79 százalék illetve 78 százalék
volt az ismertsége a programsorozatnak. (Az evangélikusok esetében túl alacsony
volt a mintaesetszám a becsléshez). Tehát úgy tűnik, a történelmi keresztény
egyházak összefogása olyan értelemben mindenképp sikeresnek bizonyult, hogy
kiegyensúlyozott volt a tájékoztatás felekezeti szinten.
Arra a kérdésre, hogy honnan hallottak a Biblia
évéről, a kérdezettek átlagosan mintegy két forrást említettek. A válaszadók –
tehát akik hallottak az eseménysorozatról – 43 százaléka említette a
televíziót, mint forrást, 31 százalék a templomot, vallási közösséget, 30
százalék pedig valamely újságot. Emellett viszonylag sokan említették a
rokonokat, barátokat, ismerősöket (21 százalék), valamint a rádiót is (20
százalék). A nagyobb településen élők gyakrabban említették a rádiót és az
újságokat, falun pedig jellemzőbb volt a vallási közösségben tájékozódás. A
televíziót a legidősebbek említették a leggyakrabban, míg a legfiatalabbak
körében az internet volt az egyik leggyakoribb információs forrás. Érdekes
különbség mutatkozik a két legnagyobb felekezet hívei között: míg a katolikusok
jóval nagyobb arányban szereztek tudomást a Biblia évéről egyházközségükben,
vallási közösségükben (36 százalék), mint a reformátusok (21 százalék), addig
utóbbiakra inkább jellemző az internet (15 százalék), mint a katolikusokra (8
százalék). Ez arra utal közvetve – amit a felmérés adatai is
alátámasztanak –, hogy a reformátusok körében nagyobb arányt képviselnek a
fiatalok a Biblia éve eseménysorozatot ismerők közt, mint a katolikusok
esetében.
Az egyház tanítása szerint vallásosak 71
százaléka említette információforrásként a templomot, vallási közösséget, de az
ő esetükben sem elhanyagolható információs csatorna a televízió (29 százalék),
vagy az újságok (17 százalék).
A rendezvénysorozat legalább egy eseményén 15
százalék vett részt azok közül, akik halottak arról, hogy az elmúlt esztendő a
Biblia éve volt. A teljes felnőtt népességre vetítve ez mintegy 8 százalékot
jelent, ami 510-770 ezer közötti résztvevői létszámra enged következtetni.
Két olyan programtípus volt, amelyet az összes
mintába került 3-3 százaléka említett, ezek az előadások és a felolvasások.
Emellett 2 százalék említette, hogy kiállításon vett részt. Akik ellátogattak a
Biblia éve valamely eseményére, azok is csak ritkán említettek egynél több
programtípust.
Az egyház tanítása szerint vallásosak 23
százaléka vett részt saját bevallása szerint legalább egy eseményen, míg a
maguk módján vallásosak esetében 6 százalékos volt a részvételi arány. A két
legnagyobb felekezet közt ezen a téren sem tapasztalni szignifikáns eltérést, a
katolikusok 6, a reformátusok 7 százaléka vett részt legalább egy eseményen.
Forrás:a Forsense kft. honlapja.