„Isten szeretetét kapjuk, amikor az embertársaink szeretnek” – Elhunyt Tarjányi Béla

2021. augusztus 29., vasárnap | 9:09

img1

Tarjányi Béla professzor augusztus 28-án este hosszú, türelemmel viselt betegség után hazatért a mennyei Atya házába – értesítette szerkesztőségünket Vágvölgyi Éva, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat főtitkára. Tarjányi Béla munkásságát és szolgálatát tavasszal a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Ecclesia Hungariae díjjal ismerte el. A tanár úr temetéséről később intézkednek.

Tarjányi Béla 1942. augusztus 15-én született Bócsán. 1960-ban érettségizett, teológiai tanulmányait kalocsai egyházmegyés papnövendékként a Központi Papnevelő Intézetben (KPI) és a Hittudományi Akadémián végezte. 1965-ben szentelték pappá Kalocsán. Hatodévesként 1966-ban szerezte meg a teológiai doktori címet, majd Nemesnádudvaron káplán lett. 1967–69 között Rómában a Pápai Magyar Intézet (PMI) ösztöndíjasaként a Pápai Biblikus Intézetben folytatta tanulmányait. A kötelező kurzusok mellett elsősorban a bibliai és keleti nyelvek területére specializálódott. A biblikus szaklicenciátus megszerzése után, 1969 nyarán a Biblikus Intézet által szervezett háromhetes szakmai tanulmányúton vett részt a Szentföldön. Hazatérve Kalocsán káplán, majd 1970-től a szegedi hittudományi főiskolán a szentírástudomány tanára lett. 1971 szeptemberétől a budapesti Hittudományi Akadémián az Ószövetségi Szentírástudományi Tanszék tanszékvezető professzora. 1977-től nyugdíjazásáig az Újszövetségi Szentírástudományi Tanszék vezetője. Fő kutatási területe Márk evangéliuma és a szinoptikusok.

Kétféle saját szentírásmagyarázati módszert fejlesztett ki és alkalmaz: a folyamatos egzegézist és a szinoptikus bibliaolvasást. 1972 óta rendszeresen részt vett a Katolikus Bibliaszövetség Közép-európai Régiójának ülésein.

1990-től a bibliai ismeretek szélesebb körű terjesztése és népszerűsítése érdekében létrehozta a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulatot, melynek keretében biblikus előadásokat, továbbképző tanfolyamokat szervezett, szentíráskommentár-sorozatokat (Stuttgarti Kiskommentár, Jeromos Bibliakommentár) és más biblikus szakkönyveket adott ki. Nevéhez fűződik az 1990-ben induló Jeromos füzetek című folyóirat, amelyben biblikus szakcikkek, illetve a Biblia ismeretét, valamint egyéni és közösségi megismerését elősegítő írások olvashatók.

Kezdeményezésére, állhatatos munkájával és irányításával elkészült a Káldi-féle bibliafordítás revíziója az eredeti szövegek és a Neovulgáta alapján, ez a Káldi-Neovulgáta bibliafordítás.

A Szentírás 1997-ben jelent meg első ízben a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat kiadásában, azóta számtalan kiadást ért meg, és nyelvezete, illetve mérete okán a magyar nyelvterület meghatározó kiadványává vált. 1997-től lektorálással vett részt a teljes Biblia cigány (lovári) nyelvű fordításának elkészítésében. 2003-ban a cigány nyelvű Újszövetség, 2008-ban a cigány nyelvű teljes Biblia jelent meg a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat kiadásában. 2011-ben a bibliatársulat kiadásában megjelent az első teljes Szentírást tartalmazó magyar Képesbiblia, a Bécsi Aranybiblia és ugyanebben az évben a Rovásírásos Újszövetség.

1997-től évente kétszer szervezte meg és vezette a magyar biblikus tanárok szakmai értekezletét a Bibliaközpontban. 2008-ban, a Biblia évében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából a katolikus programok koordinátoraként működött közre programok ajánlásával, az Esztergomi Nemzetközi Biblikus Szimpózium megszervezésével, a Biblia éve internetes portál szerkesztésével.

1991-ben megkapta a pápai prelátus címet. 2003-ban A Cigányságért díjat vehette át. 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki; 2014-ben a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma a Scheiber Sándor-díjjal ismerte el munkásságát; 2019. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztjével tünt.

Lelkipásztori szolgálata, szentírástudományi munkássága révén papok, teológusok és hittanárok generációival szerettette, illetve ismertette meg a Bibliát. Életének ars poeticája: Isten szavát közel kell vinni az emberekhez.

Ráérzett arra, hogy nem elég komoly szentírástudományi szakkönyveket írni, tudományos tevékenységét teljesen alárendelte annak a fölismerésnek, hogy a mai világ nem annyira a Szentírásról szóló tudományos művekre szomjazik, mint inkább az Isten igéjével való személyes találkozásra, hogy aztán ebből a találkozásból gyümölcsöző életek születhessenek.

Biblikus tudósként és professzorként, a bibliaapostolságot felvállaló társulat vezetőjeként és kiadójaként lelkes apostola a Szentírásnak, aki tanítványaiban és munkatársaiban hasonlóan elkötelezett és lelkes követőkre talált. Országszerte és a határon túl is sokan részesei lehettek annak a megható pillanatnak, amikor egy-egy szeminárium végén, ünnepi szentmise keretében átvehették kezéből a megáldott bibliájukat azzal a küldetésre való felszólítással: „XY, légy a Szentírás apostola!”

img1

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Tarjányi Béla professzornak. A kitüntetést a testület nevében az MKPK elnöke, Veres András püspök adta át 2021. április 21-én Budapesten a lelkipásztornak a lakásában. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Tarjányi Béla a Katolikus Egyházért végzett.

*

Tarjányi Béla professzor úrral tavasszal készült beszélgetésünket melyben vall a súlyos betegségéről, a küzdelmeiről, az életéről, a Szentírás szeretetéről ITT olvasható.

– Évek óta hol erősebb, hol gyengébb, de szinte állandó fizikai fájdalomban él. Hogyan lehet ezt elviselni? Mi az, ami enyhülést hoz?

– Próbálom csökkenteni a fájdalmat, ez jelenti az orvosságok bevételét vagy a megfelelőbb testhelyzet megválasztását. Menni bírok, de nagyon fáj, hát nem megyek. Fekve is addig keresem a megfelelő pozíciót, amíg kevésbé érzem rosszul magam.

Amennyire tudom, igyekszem a figyelmemet olyasmire irányítani, ami örvendetes vagy megnyugtató. Amikor a fájdalom nem túl erős, ez többnyire sikerül is.

A betegség kapcsán nyilvánvalóvá vált számomra, hogy sokaknak fontos vagyok és szeretnek. Ezért hálás vagyok az embereknek és a Jóistennek is.

Megtapasztalom, hogy Isten szeretetét kapjuk, amikor az embertársaink szeretnek.

A fájdalmakat érezve, és tudva azt, hogy szűnhetnek, változhatnak, de igazából nincs visszaút, felmerül a kérdés: vajon mire jó ez? Ha Isten szeret, miért teszi ezt velem?

img1

Ilyenkor azokra gondolok, akik felhívnak, érdeklődnek, bár nem szolgáltam rá a törődésükre. A felidézésük segít, hogy ne kételkedjek Isten szeretetében. Mindent a Jóistennek köszönhetünk; a legszebb ajándék, ha az embert szeretik. Ezt érzem, amikor például rám telefonálnak, hogy mit hozhatnak, miben segíthetnek.

Érdekes tapasztalat volt a következő. Egy hónapja magam elé tettem a telefonomat, meséltem a nyavalyámról, és elküldtem a videót száz-százötven kedves ismerősömnek. Eddig 429-en nézték meg, körülbelül százan vissza is írtak, valamennyien nagyon kedves dolgokat. Az egyikük azt írta, hogy ezt még hallgatni is fáj. A válaszok közül ez jelentett nekem a legtöbbet, talán az együttérzés miatt. Van, aki elsírta magát azon, hogy azt mondtam a videóban:

Örülj nekem, amikor csak tudsz.”

Kicsit zavarba is hozott a sok reakció, mert úgy tűnt belőlük, mintha egy hős szenvedőnek tartanának, pedig nem vagyok az. Nem tudom, hogy nem csúszott-e így félre a dolog.

Fotó: Merényi Zita

 

 

„Nagy szeretettel készült az utolsó útra” – Erdő Péter nekrológja Tarjányi Béla professzorról

2021. augusztus 29., vasárnap | 12:42

img1

 

Augusztus 28-án, szombaton este elhunyt Tarjányi Béla professzor. Az alábbiakban Erdő Péter bíboros, prímás, volt tanárkolléga szerkesztőségünkbe eljuttatott nekrológját közöljük.

Megrendülten értesültünk Tarjányi Béla professzor úr haláláról. Az utóbbi hónapokban többször tanújelét adta annak, hogy milyen emelkedetten, milyen nagy szeretettel készül az utolsó útra. Sok éven át szenvedett, küzdött a rákkal, de mindig a Gondviselés iránti megadó szeretettel, mindig azzal a hozzáállással, ami őt professzorként is jellemezte.

Sok évtizedes biblikus tanári munkássága során nem csupán a régi szövegek részleteit, értelmezését, a róluk szóló tudományos elemzéseket mutatta be hallgatóinak, hanem mindig azt a kérdést tette föl, hogy hogy vezet ez bennünket előbbre a Krisztussal való találkozás útján, hogyan építi a lelkiéletünket. Tehát a pasztorális szemlélet végigkísérte egész tudományos és tanári munkásságát.

img1

Ez az, amiért ő a Bibliatársulatot is megszervezte, ezért hozta létre sok hozzáértő munkatársával együtt az úgynevezett Jeromos-fordítást, a Szentírásnak egy új magyar fordítását, amely figyelembe veszi a Neovulgáta szövegét is, ugyanakkor igyekszik hűséges lenni azokhoz a szép magyar fordítási megoldásokhoz, amelyek még Káldi Györgyre és az ő bibliafordítására mennek vissza.

Tudományszervezőként is, inspiráló egyéniségként is mély nyomot hagyott tanítványaiban és mindazokban, akik magyar nyelvterületen a Szentírással foglalkoztak. Eleinte az ószövetségi tanszéket vezette, később az újszövetségi katedrát. Mind a két részében a Bibliának valóban otthon volt, és úgy látszik, hogy ez a tanítás az ő életében is következményekkel járt. Az az érett, az a mindenki iránt hálás magatartás, ami az utolsó hetekben és hónapokban kiragyogott az életéből, az a türelemmel viselt szenvedés, amire példát adott, az az érett és erőt adó kommunikáció, amit például a videoüzeteiben tapasztalhattunk, bizonysága ennek a megélt bibliai hitnek.

img1

Adja Isten, hogy most már valóban az örök boldogságban láthassa a biblikus üzenetnek a lényegét, és azt is, hogy munkássának valódi, örök értékek voltak az eredményei, és talán a jövőben is ilyen gyümölcsöket fog teremni közöttünk.

Hálát adunk életéért, munkásságáért! Kérjük számára az örök boldogságot!

Erdő Péter bíboros, prímás, volt tanárkolléga